Veliko Krčevo
| Veliko Krčevo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Majur |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44434 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 00″, k. h. 16° 31′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veliko Krčevo falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszek városától légvonalban 25, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra Sunja középső folyásánál, a folyó bal partján, Svinica és Graboštani között fekszik.
Története[szerkesztés]
Az innen északkeletre fekvő Malo Krčevo határában a sv. Stjepan nevű lelőhelyen található régészeti leletek alapján bizonyosra vehető, hogy már a középkorban is állt itt település. A vidéket 15. századtól többször támadta a török. A török támadások különösen 1463, Bosznia török kézre jutása után erősödtek fel. A község területe a 16. században már teljesen lakatlan volt. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett. Krčevo területére pravoszláv lakosság érkezett, a község más településein viszont a horvátok voltak többségben.
Krčevo első írásos említése 1673-ban még birtokként „Krch allodium” néven történt. A település 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Kerchovo” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kerchevo” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kerchevo” néven 34 házzal és 173 lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.
Krčevonak 1857-ben 350, 1910-ben 537 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. 1948-ban Krčevo két településre vált szét. A kisebb északi rész Malo Krčevo néven kivált belőle, míg a nagyobbik rész a Veliko Krčevo nevet kapta. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 79 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 350 | 328 | 362 | 438 | 459 | 537 | 506 | 476 | 308 | 342 | 316 | 235 | 188 | 154 | 112 | 79 |
(1931-ig Krčevo néven Malo Krčevo lakosságával együtt.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 299. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
