Tanac
| Tanac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Jasenovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44324 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 35″, k. h. 16° 52′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 35″, k. h. 16° 52′ 16″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tanac falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszektől légvonalban 48, közúton 71 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra a Báni végvidéken, az Una folyó szávai torkolatának közelében, a bosnyák határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már évezredek óta lakott. Ennek egyik látványos bizonyítéka az az újkőkori, egyetlen fatörzsből kifaragott csónak, melyet 2006-ban a falu területén az Una medrében találtak. A történelem előtti időben ezen a területen az illírek egyik törzse a japodok éltek. Az ő településük állhatott a szomszédos Hrvatska Dubica határában az Una melletti Gradina nevű lelőhelyen, ahonnan számos ókori lelet került elő. A rómaiak az i. e. 1. században hódították meg ezt a vidéket. A meghódított területen megkezdődött az utak építése. A Salonából Sirmiumba vezető fontos kereskedelmi és hadiút a falu területén vezetett át.
A község területét 1538-ban foglalta el a török és egészen 1685-ig török kézen volt. A török uralom idején a banjalukai szandzsák része volt. A törökellenes felszabadító harcok keretében Erdődy Miklós horvát bán 1685-ben adta ki a parancsot a töröknek az Una folyóig történő visszaszorítására. Ennek során foglalták vissza a császári erők. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette, ezzel a határ hivatalosan is az Una folyóhoz került vissza. 1703-ban Lipót császár az egész Una és Kulpa közötti térséget a bán katonai parancsnoksága alá rendelte, ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banija, vagy Banovina). A katonai határőrvidék idején a Tanac nevű csardak, azaz katonai őrhely állt ezen a helyen, mely az unamenti védővonal része volt.
A mai Tanac csak 1860 körül keletkezett, amikor a szomszédos Ušticáról három család költözött ide. Nevét a hagyomány szerint a „tancati” (táncolni) szóról kapta arra utalva, hogy Ušticáról hosszú gyalogút vezetett idáig. A településnek 1890-ben 80, 1910-ben 182 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. 1991-ben a háború előtt lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és a horvát lakosságnak menekülnie kellett. Házaikat kifosztották és felgyújtották, kápolnájukat lerombolták. 1995. május 1-jén a Villám hadművelet elején szabadították fel a horvát erők. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. A településnek 2011-ben 129 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 80 | 135 | 182 | 195 | 175 | 200 | 205 | 189 | 197 | 194 | 159 | 167 | 129 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az Una közelében áll. A délszláv háború idején 1991-ben a JNA erői és a szerb szabadcsapatok súlyosan megrongálták. A háború után teljesen újjá kellett építeni.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
