Tanac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tanac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségJasenovac
Jogállásfalu
Irányítószám44324
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség95 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 35″, k. h. 16° 52′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 35″, k. h. 16° 52′ 16″
SablonWikidataSegítség

Tanac falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 48, közúton 71 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra a Báni végvidéken, az Una folyó szávai torkolatának közelében, a bosnyák határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már évezredek óta lakott. Ennek egyik látványos bizonyítéka az az újkőkori, egyetlen fatörzsből kifaragott csónak, melyet 2006-ban a falu területén az Una medrében találtak. A történelem előtti időben ezen a területen az illírek egyik törzse a japodok éltek. Az ő településük állhatott a szomszédos Hrvatska Dubica határában az Una melletti Gradina nevű lelőhelyen, ahonnan számos ókori lelet került elő. A rómaiak az i. e. 1. században hódították meg ezt a vidéket. A meghódított területen megkezdődött az utak építése. A Salonából Sirmiumba vezető fontos kereskedelmi és hadiút a falu területén vezetett át.

A község területét 1538-ban foglalta el a török és egészen 1685-ig török kézen volt. A török uralom idején a banjalukai szandzsák része volt. A törökellenes felszabadító harcok keretében Erdődy Miklós horvát bán 1685-ben adta ki a parancsot a töröknek az Una folyóig történő visszaszorítására. Ennek során foglalták vissza a császári erők. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette, ezzel a határ hivatalosan is az Una folyóhoz került vissza. 1703-ban Lipót császár az egész Una és Kulpa közötti térséget a bán katonai parancsnoksága alá rendelte, ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banija, vagy Banovina). A katonai határőrvidék idején a Tanac nevű csardak, azaz katonai őrhely állt ezen a helyen, mely az unamenti védővonal része volt.

A mai Tanac csak 1860 körül keletkezett, amikor a szomszédos Ušticáról három család költözött ide. Nevét a hagyomány szerint a „tancati” (táncolni) szóról kapta arra utalva, hogy Ušticáról hosszú gyalogút vezetett idáig. A településnek 1890-ben 80, 1910-ben 182 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. 1991-ben a háború előtt lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 1991-ben elfoglalta a jugoszláv hadsereg és a horvát lakosságnak menekülnie kellett. Házaikat kifosztották és felgyújtották, kápolnájukat lerombolták. 1995. május 1-jén a Villám hadművelet elején szabadították fel a horvát erők. A háború után szinte mindent újjá kellett építeni. A településnek 2011-ben 129 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 80 135 182 195 175 200 205 189 197 194 159 167 129

Nevezetességei[szerkesztés]

Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az Una közelében áll. A délszláv háború idején 1991-ben a JNA erői és a szerb szabadcsapatok súlyosan megrongálták. A háború után teljesen újjá kellett építeni.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]