SMS Radetzky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SMS Radetzky
Smsradetzky.jpg
Hajótípus Csatahajó
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Radetzky-osztály
Pályafutása
Építő Stabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)
Ára 38 000 000 korona
Építés kezdete 1907. november 26.
Vízre bocsátás 1909. július 3.
Szolgálatba állítás 1911. január 15.
Sorsa Olaszországhoz kerül, majd szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 15 854,50 t teljes felszereléssel
Hossz 138,79 m
Szélesség 24,58 m
Merülés 8,10 m teljes felszereléssel
Hajtómű 12 db Yarrow tűzcsöves kazán, 2 db álló, négyhengeres, háromszoros expanziós gőzgép, 2 db hajócsavar, 1854 tonna szén, 188 tonna fűtőolaj
Sebesség 20,16 csomó (37,1 km/h)
Hatótávolság 7000 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 4 db 30,5 cm/L45 Skoda löveg, két ikercsöves lövegtoronyban (lőszer kiszabat: 150 db páncéltörő lövedék, 150 db gyújtólövedék)
  • 8 db 24 cm/L45 Skoda löveg négy ikercsöves lövegtoronyban (lőszer kiszabat: 160 db páncéltörő lövedék, 640 db gyújtólövedék
  • 20 db 10 cm/L50 Skoda gyorstüzelő löveg a kazamatákban (lőszer kiszabat: 6000 robbanógránát)
  • 6 db 7 cm /L45 Skoda gyorstüzelő löveg
  • 2 db 7 cm/L18 Skoda csónaklöveg
  • 1 db 4,7 cm-es Skoda gyorstüzelő löveg a gőzbárkához
  • 1 db 4,7 cm-es Skoda gyorstüzelő löveg
  • 3 db 45 cm-es víz alatti TCS (1 a taton, 2 pedig oldalt)
  • 10 db torpedó, 20 db C/08-as akna
Páncélzat
  • Öv: 100-230 mm
  • Fedélzet: 36-48 mm
  • Rekeszfalak: 150 mm
  • Vezérlőtorony: 250/120/60/40 mm
  • Fő lövegtornyok: 250/200/150/60 mm
  • Közepes lövegtornyok: 200/150/125/50 mm
  • Kazamata ütegek: 120 mm
  • Tűzvezető torony: 40/30/10mm

Legénység 29 tiszt + 847 matróz.

Az SMS Radetzky az Osztrák–Magyar Monarchia Radetzky-osztályú pre-dreadnought csatahajója (Linienschiffe) volt az első világháborúban. A testvérhajói a SMS Erzherzog Franz Ferdinand és az SMS Zrínyi volt.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907. november 26-án megtörtént a gerincfektetés. 1908. március 30-án I. Ferenc József császár jóváhagyta a nevét. 1909. július 3-án vízre bocsátották. A keresztanya Sophie von Hohenberg hercegnő volt férjének, Ferenc Ferdinánd főherceg jelenlétében. A Hajóraj a Trieszti-öbölben tartózkodott az esemény alkalmából. 1910 decemberében futópróbákat hajtott végre. 1911. január 15-én a Haditengerészet átvette és szolgálatba állította a Hajórajban. Június 5-én 10.00-kor Paul Fiedler sorhajókapitány parancsnoksága alatt kifutott Pólából Anglia felé, V. György király koronázási ünnepségére.

1911. június 19-28. Portsmouth, Spithead. A hajó parancsnoka Londonba utazott a koronázási ünnepségekre. I. Ferenc József császár képviseletében Karl Franz Josef főherceg volt jelen. Június 24-én Spitheadnél flottaparádét tartottak. Az osztrák kolónia képviselője a hajóra látogatott. A parádén 21 ágyúlövéssel és ötszörös Hurrával üdvözölték a Victoria and Albert királyi jachtot. Ezt követően a brit jacht fedélzetén fogadást tartottak és a király németül beszélgetett a parancsnokkal. A fogadáson Karl főherceg is jelen volt. 19.15-kor bevonták a nagy lobogódíszt. 20.45 – 23.00 között a hajón bekapcsolták a díszkivilágítást. Izzólámpákat helyeztek el még a vízvonal mentén is, a parancsnoki híd felett pedig a hajó nevét állították össze az égőkből. Június 28-án azután, hogy a brit flotta kifutott Spitheadből, 14.30-kor a Radetzky is elindult. Az időjárás az egész ünnepség alatt eléggé rossz volt. A hajó a szokatlan olívzöld festése következtében nagyobbnak tűnt. Június 29. 08:00-kor befutott Plymouthba, majd 20:00-kor Devonportba. A britek megcsodálták a hajó kormányképességét.

1912. november 28-án befutott Fasanába. Az egyik útján a hátsó kazánnál felhalmozott szeneszsákok izzani kezdtek, ami túlmelegedést okozott és a hő a közeli lőszerkamra felé terjedt. A sűrű gomolygó füst miatt csak nehezen találták meg a tűzfészket, így a lőszerkamra elárasztása mellett döntöttek.

1914. október 2-án kifutott a Cattarói-öböl felé a Lovcsen ütegek ágyúzására. Itt elhallgattatta az ellenséges ütegeket. December 16-án visszaindult Polába. A hajóra beszállt Rudolf Klaudus, mint segéd-gépmester, a későbbi Rodolfo Claudus olasz tengerészfestő. 1915. március 1-jén Karl Josef főherceg megszemlélte a hajót. Május 24-én a Potenza folyó torkolata előtt volt bevetésen. 1916. február 24-én Friedrich főherceg tartott hajószemlét.

1918. október 31. – november 1. közötti éjjel a hajót előírásosan elsötétítették. November 10-én a délszlávok elvontatták Polából, mivel az alacsonyan képzett gépészlegénység már nem tudta működtetni a főgépeket. Buccarin túl Spalatóba, a Hét Kastély-öblébe vitték. November 14-én amerikai őrizet alá került. Legénységét november 26-án az SC 124-es és az SC 125-ös amerikai tengeralattjáró-vadász hajók Fiumébe szállították. 1920. május 31-én Olaszországnak ítélték azzal, hogy öt éven belül le kell bontani. November 7-én az USA Haditengerészete Spalato előtt a három mérföldes zóna külső határánál átadta az olaszoknak. November 11-én Polába vontatták. 1921-22-ben az olaszok Polában az Olíva-szigeten szétbontották.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]