SMS Erzherzog Friedrich

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SMS Erzherzog Friedrich
AUT-HUN Erzherzog Friedrich e.JPG
Hajótípus Csatahajó
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Erzherzog-osztály
Pályafutása
Építő Stabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)
Ára 26 622 261 korona
Építés kezdete 1902. október 4.
Vízre bocsátás 1905. április 30.
Szolgálatba állítás 1907. július 31.
Sorsa Franciaországnak ítélik, aki továbbadja Olaszországnak, ahol 1921-ben lebontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 11 747,64 t teljes felszereléssel
Hossz 126,24 m
Szélesség 21,72 m
Merülés 8,147 m teljes felszereléssel
Hajtómű 2 db, álló 4 hengeres, háromszoros expanziójú gőzgép, 12 db Yarrow széntüzelésű kazán, üzemi nyomás 21 atm. Kéménymagasság a rostélytól 21 m. Szénfogyasztás 11 t óránként, 2 db 3 szárnyú, befelé forgó hajócsavar, 5 m- átmérővel Üzemanyag: 1843,6 m3 mely megfelel 1565,8 t szénnek, vagy 1290,4 t brikettnek
Sebesség 20,57 csomó (37,3 km/h)
Hatótávolság 7000 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 4 db 24 cm/L40 Skoda löveg, két ikercsövű lövegtoronyban a felső fedélzeten
  • 12 db 19 cm/L42 löveg, ebből 4 db lövegtornyokban 8 db kazamatákban
  • 12 db 7 cm/L45 löveg
  • 2 db 7cm/L18 csónaklöveg
  • 4 db 4,7 cm/L44 és 2 db 4,7 cm L/33 Skoda gyorstüzelő löveg
  • 4 db 3,7 cm-es Vickers szórólöveg
  • 4 db 8 mm-es Skoda géppuska
  • 2 db 45 cm-es TCS (oldalanként 1-1) vízvonal alatt, 6 db torpedó
  • 18 db akna C/99-es
Páncélzat
  • Öv: 210 mm
  • Fedélzet: 75 mm
  • Vezérlőtorony: 220 mm
  • Fő lövegtornyok: 240 mm
  • Válaszfalak: 200-240 mm
  • Kazamata ütegek: 130 - 170 mm

Legénység 37 tiszt + 714 matróz

Az SMS Erzherzog Friedrich az Osztrák–Magyar Monarchia Erzherzog-osztályú pre-dreadnought csatahajója (Linienschiffe) volt az első világháborúban. A testvérhajói az SMS Erzherzog Karl és az SMS Erzherzog Ferdinand Max volt.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1902. október 4-én megkezdődött az építése. 1904. április 30-án vízre bocsátották, de a testvérhajóival ellentétben hajócsavarok nélkül. A keresztanya Izabella főhercegné volt férjének, Frigyes főhercegnek, a császári és király haderő főfelügyelőjének kíséretében. 1905. december 5-én Triesztből átment Pólába.

1906. január 26-án befejezték az építési munkálatokat. A már beépített nagy csónakdarukat (a Sankt Georg daruhoz hasonlókat) kiszerelték, és kísérletképpen a Vulkánról (ex-Prinz Eugen) kapott egy leszerelt darut. 1907. január 30-án első ízben felszerelték és beosztották a Hajóraj kötelékébe. 1908. december 10-én részt vett a Traste-öbölben lévő Albanese Szirten zátonyra futott Huszár romboló mentési munkálataiban. Az erősödő viharban elveszítette az egyik horgonyát, a taterkélye és a tatfedélzet több világítóberendezése összetört. A hajó a Cattarói-öbölben keresett menedéket. 1909-ben a Hajóraj kötelékében szolgált és a dalmát partok előtt hajózott. December 30-án kivilágították a hajó körvonalait a Csajsun herceg vezette kínai császári Bizottság tiszteletére rendezett ünnepség alkalmából. A nap folyamán a herceg a hajóval kirándulást tett Trieszt, Póla és Fiume között. Ezt követően a Hajórajban szolgált. Egy szénvételezés alkalmából 820 t szenet rakodott be 1 óra 45 perc alatt, azaz óránként 468 tonnát. Ez volt a legjobb teljesítménye. 1910-ben 2 m hosszú távolságmérővel látták el, és megváltoztatták az ütegparancsnoki állás külső borítását.

1911. március 28-án a II. Vilmos német császár üdvözlésére a Póla elé kifutott kötelék egyik tagja volt. Megnövelték 90 cm-es fényszóróinak számát. 1913. augusztus 4-én kimentette a Póla előtt elsüllyedt L’Independente olasz szkúner személyzetét. 1914. április 28-án a 2. Divízióval a Cattarói-öbölbe indult. Április 29-én befutott Teodóba. Augusztus 1-jétől beosztották a 3. Divízióba. 1915. május 24-én részt vett Ancona bombázásában.

1918. február 2-án kifutott Polából a 3. Divízióval a cattarói matrózlázadás leverésére. Február 11-én visszatért Polába. Március 19-én beosztották a Torpedó Flottillához. Május 27-én kisebb tűzpárbaj Ostor előtt. Június 13-án egy légitámadás során egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. November 1-jén a Cattarói-öbölben tartózkodott. 1920-ban Franciaországnak ítélték, de azok eladták lebontásra Olaszországnak. 1921-ben az olaszok La Speziában lebontották.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]