SMS Erzherzog Franz Ferdinand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SMS Erzherzog Franz Ferdinand
Erzherzog franz ferdinand 001.jpg
Hajótípus Csatahajó
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Radetzky-osztály
Pályafutása
Építő Stabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)
Ára 42 219 853 korona
Építés kezdete 1907. szeptember 12.
Vízre bocsátás 1908. szeptember 30.
Szolgálatba állítás 1910. június 15.
Sorsa Olaszországhoz kerül, majd szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 15 854,50 t teljes felszereléssel
Hossz 138,80 m
Szélesség 24,58 m
Merülés 8,14 m teljes felszereléssel
Hajtómű 12 db Yarrow tűzcsöves kazán, 2 db álló, négyhengeres, háromszoros expanziós gőzgép, 2 db hajócsavar, 1854 tonna szén, 188 tonna fűtőolaj
Sebesség 20,56 csomó (37,3 km/h)
Hatótávolság 7000 km 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 4 db 30,5 cm/L45 Skoda löveg, két ikercsöves lövegtoronyban (lőszer kiszabat: 150 db páncéltörő lövedék, 150 db gyújtólövedék)
  • 8 db 24 cm/L45 Skoda löveg négy ikercsöves lövegtoronyban (lőszer kiszabat: 160 db páncéltörő lövedék, 640 db gyújtólövedék
  • 20 db 10 cm/L50 Skoda gyorstüzelő löveg a kazamatákban (lőszer kiszabat: 6000 robbanógránát)
  • 6 db 7 cm /L45 Skoda gyorstüzelő löveg
  • 2 db 7 cm/L18 Skoda csónaklöveg
  • 2 db 8 mm-es Skoda géppuska
  • 3 db 45 cm-es víz alatti TCS (1 a taton, 2 pedig oldalt)
  • 10 db torpedó, 20 db akna
Páncélzat
  • Öv: 100-230 mm
  • Fedélzet: 36-48 mm
  • Rekeszfalak: 150 mm
  • Vezérlőtorony: 250/120/60/40 mm
  • Fő lövegtornyok: 250/200/150/60 mm
  • Közepes lövegtornyok: 200/150/125/50 mm
  • Kazamata ütegek: 120 mm
  • Tűzvezető torony: 40/30/10mm

Legénység 30 tiszt + 846 matróz.

Az SMS Erzherzog Franz Ferdinand az Osztrák–Magyar Monarchia Radetzky-osztályú pre-dreadnought csatahajója (Linienschiffe) volt az első világháborúban. A testvérhajói a SMS Radetzky és az SMS Zrínyi volt.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1907. szeptember 12-én megtörtént a gerincfektetés. 1908. március 31-én I. Ferenc József császár jóváhagyta a nevét. Szeptember 30-án vízre bocsátották. A keresztanya Maria Annunziata főhercegnő volt Ferdinand Karl főherceg jelenlétében. Átvontatták Pólába dokkba. Október 21-én visszavontatták Triesztbe. Október 23-án egy erős bórában leszakadt a horgonyáról és a Punta Roncónál megfeneklett. A Kaiser Karl IV leszabadította és Polába vontatta. 80 db acéllemezét ki kellett cserélni. 1910-ben elkészült. Június 15-én első ízben szolgálatba állt a Nyári Hajórajban. Anton Haus ellentengernagy zászlóshajója lett. Dalmáciába hajózott.

1911. január 1-jétől a Nehézhajó Divízió, Alois von Kunsti ellentengernagy zászlóshajója volt. Február 28-án kifutott Teodóból a Földközi-tenger felé. Június 15-étől Anton Haus altengernagy megerősített Hajórajának zászlóshajója volt. Augusztus 22-25. között Ferenc Ferdinánd főherceg a hajón tartózkodott. Ő vezette a Zára melletti manővert, mely a szárazföldi csapatok és Hajóraj, továbbá négy kibérelt gőzös közreműködésével végrehajtott partraszállási gyakorlatból állt.

1912-ben a Hajóraj zászlóshajója volt. Március 16-án lőgyakorlatot hajtott végre Ferenc Ferdinánd trónörökös jelenlétében. Március 21-én harcászati gyakorlaton vett részt mely szintén a trónörökös jelenlétében zajlott le. Március 26-án kifutott Polából a Földközi-tenger felé. November 28-án visszaérkezett Polába. December 5-étől az 1. Csatahajóraj, Maximilián Njegovan ellentengernagy zászlóshajója volt. 1913. március 19-én a Hajórajjal együtt kifutott Polából. Március 21-én befutott Melinjébe. Részt vett a Montenegró elleni nemzetközi blokádban. Június 16-ától a Tartalék Hajóraj zászlóshajója lett. Irányzó berendezéseket építettek be a 30,5 cm-es és a 24 cm-es lövegekhez.

1914-ben a Tartalék Hajóraj zászlóshajója volt. 1915. március 1-jén Karl Franz Josef főherceg látogatást tett a hajón. Május 24-én részt vett Ancona bombázásában. 1918. október 31. – november 1. közötti éjjel a hajót előírásosan elsötétítették. 1919. március 24-én lobogó nélkül Velencébe vitték, és lehorgonyozták Giudecca előtt. 1920-ban Olaszországnak ítélték lebontásra. 1921-22-ben Anconában szétbontották.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kriegsmarine.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]