Rómer Flóris

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. április 28., 03:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Emlékezete: link)
Rómer Flóris
Rómer Flóris, a magyar régészet atyja
Rómer Flóris, a magyar régészet atyja
Született1815. április 12.
Pozsony
Elhunyt1889. március 18. (73 évesen)
Nagyvárad
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabencés szerzetes régész, művészettörténész, festőművész
egyetemi tanár
Sírhelye1984-ben exhumálva a volt Olaszi temetőből és a nagyváradi székesegyház kriptájába helyezték földi maradványait és síremlékét.
A Wikimédia Commons tartalmaz Rómer Flóris témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc) (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, törökszentmiklósi plébános a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, kinevezett püspök[1] A magyar régészet atyja.

Életpályája

1861-ben készült metszet

Rammer Ferenc cipészmester és Vetser Anna gyermekeként jött világra. A német anyanyelvű család, hogy biztosítsa neki és két fivérének a széles látókörű oktatást, Pozsonyon kívül Trencsénben a szlovák és Tatán a magyar nyelv elsajátítása céljából iskoláztatta őket. Szülei papnak szánták, így 1830-ban Benedek-rendi szerzetes lett. A bakonybéli kolostorban tanulótársa volt Ipolyi Arnold. 1838-ban a tihanyi apátságban a Pisky-kódex megjelentetését készítette elő, majd felszentelték. Tanított Kőszegen is.

Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, melyek révén elismertséget vívott ki magának. Ezek után bízták meg József főherceg nevelésével. A szabadságharc alatt utász közlegényként, majd bátor tetteinek elismeréseképpen előrehaladva a ranglétrán honvédtisztként (végül századosként) harcolt. Ott volt az 1849. április 10-én vívott váci ütközetben, valamint Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. Az ellene felhozott fő vádpont nevének magyarosítása és a harcra való buzdítás volt.[2] Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte, majd 1854-ben közkegyelemmel szabadult. A pesti piarista gimnáziumban újból tanítani kezdett, de csak 1857-ben térhetett vissza a győri bencés gimnáziumba.

Múzeumápoló tevékenysége már Győrben megmutatkozott, ahol tervszerű fejlesztési programot hirdetett. 1859-ben a gimnázium régiségtárát múzeummá nyilvánította. 1860-ban Simor János győri püspök régészeti tanszéket állított fel, melynek előadójává őt nevezte ki. Itt indította Ráth Károly levéltárossal a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek sorozatot.

1860-ban végezte kutatásait az Árpás és Mórichida közötti román kori Szent Jakab apostol-templom történelmével kapcsolatban. Az erről szóló művében kifejti nézeteit a kolostor- és rendtörténet módszertanáról, valamint általában az egyháztörténet céljáról. Ebben az évben Ipolyi támogatására lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1871-ben rendes tagja. 1861-ben kivált a bencések kötelékéből, és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató. Ekkoriban hozták létre azokat az intézményeket, folyóiratokat, melyek a magyar régészet tudományos alapjai lettek.

1864 és 1873 között az Archaeologiai Közlemények szerkesztője. 1867-ben részt vett a párizsi ősrégészeti és embertani kongresszuson. 1868-ban az egyetemen az archeológia tanára lett. 1869-től volt őre a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának. 1872-ben Felsőmagyarországi Múzeum Egylet alapító tagjai közé tartozott. Neki is nagyban köszönhető, hogy 1876-ban Magyarországon rendezték az ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusát, melynek főtitkára volt.

1874-ben felmentették szerzetesi köteléke alól, ekkor a besztercebányai egyházkerületben lett áldozópap, majd jánosi apát. 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, ahol újabb múzeumot alapított. Itt található nagyrészt a levelezése, ill. több fiatalkori kézirata. Hagyatékának nagy része mikrofilmen a Magyar Országos Levéltárban is elérhető.[3]

Alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot, valamint Európa nagy részét. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon. Ő alapította a római katolikus püspöki palota híres 20 000 kötetes könyvtárát. Az azóta barbár módon felszámolt váradolaszi temetőből földi maradványait Tempfli József püspök kimentette, és a nagyváradi római katolikus székesegyház altemploma kriptájába temették, koporsóját szürke gránit síremlék jelzi.[4]

Testvére, József szintén pap lett, másik fivére, Károly pedig elesett a szabadságharcban.

Egy festményét például a Pozsonyi Városi Galéria őrzi.[5]

Főbb művei

  • Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1856) (REAL-EOD)
  • A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat; szerzői, Győr, 1860 (MEK)
  • Lesencze-Tomaji római feliratos kő (1861) REAL
  • A középkori keresztelő medenczék (1863) REAL
  • Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (Pest, 1866) (REAL-EOD)
  • Ráth Károly emlékezete (Pest, 1869) (MEK) (REAL-EOD)
  • Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról címzett premontrei prépostság története (1869) (MEK) (REAL-EOD)
  • Képes kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum érem-és régiségtárában; szerk. Rómer Flóris; Athenaeum Ny., Pest, 1870
  • Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-Codexből (Pest, 1871)
  • A régi Pest. Történeti tanulmány; Eggenberger, Bp., 1873
  • A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (Budapest, 1873)
  • Képes kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában; összeáll. Rómer Flóris; 2. bőv. kiad.; Athenaeum Ny., Bp., 1873 (REAL-EOD)
  • Régi falképek Magyarországon (Budapest, 1874) (REAL-EOD)
  • Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie (Budapest, 1878)
  • Észak-nyugati utam (Budapest, 1879) (MEK) (REAL-EOD)
  • A Bakony; szerk., szemelvényvál. Éri István, bev. Banner János; Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, Veszprém, 1971
  • Rómer Flóris–Ipolyi Arnold–Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás; vál., sajtó alá rend., bev. Rottler Ferenc; Gondolat, Bp., 1981 (Történetírók tára)
  • Rómer Flóris jegyzőkönyvei. Somogy, Veszprém és Zala megye, 1861; sajtó alá rend. Valter Ilona, Velladics Márta, fotó Barka Gábor; OMvH, Bp., 1999 (Forráskiadványok. Országos Műemlékvédelmi Hivatal)
  • A Bakony – reprint kiadás (Bakonyalja Barátai Egyesület, Döbrönte, 2010) (dr. Valter Ilona szerzőről írt életrajzával)
  • "Romert sokan, Floriánt csak kevesen ismerik". Rómer Flóris és Ebenhöch Ferenc levelezése, 1845–1888; sajtó alá rend. Csécs Teréz; Szent Mór Bencés Perjelség, Győr, 2019

Folyóiratai

Kitüntetései

Emlékezete

Irodalom

  • Frankl Vilmos: Dr. Rómer Flóris. Az ország tükre 1863. 97-99. l. Online
  • Hampel József 1891: Emlékbeszéd Rómer F. Flóris rendes tagról
  • Fraknói Vilmos 1891: Rómer Flóris emlékezete, Századok, 177-199.
  • Schöpflin Aladár 1906: Rómer Flóris a városi muzeumok létrehozásáért, Budapest Régiségei 9.
  • Kumlik Emil 1907: Rómer Flóris Ferenc élete és működése. Pozsony
  • Jankó László 1930: Rómer Flóris egy régi közléséhez (1861). Győri Szemle I/4-6. sz.
  • 1958 Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 1
  • 1959 Arrabona – Múzeumi közlemények 1. – In memoriam Floriani Romer
  • Uzsoki András 1960: Arany János, Rómer Flóris és Xántus János levelek a győri múzeumban, Arrabona – Múzeumi közlemények 2.
  • Kanozsay Margit 1965: Rómer Flóris, Dissertationes Archaeologicae (Régészeti Dolgozatok) 7.
  • Kőhegyi M 1965.: Adatok Rómer Flóris munkásságához, Arrabona – Múzeumi közlemények 7.
  • Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1966: Rómer Flóris levelei édesanyjához az olmützi kazamatákból, Arrabona – Múzeumi közlemények 8.
  • Kőhegyi M. 1967: Rómer Flóris levelei Ipolyi Arnoldhoz, Arrabona – Múzeumi közlemények 9.
  • Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1968: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona – Múzeumi közlemények 10.
  • Kőhegyi M. – Rákóczi K. 1969: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból, Arrabona – Múzeumi közlemények 11.
  • Kőhegyi M. 1970: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona – Múzeumi közlemények 12.
  • Kőhegyi M. 1971: Rómer Flóris levelei a Széchényi Környtárban, Arrabona – Múzeumi közlemények 13.
  • Rákóczi K. 1972: Rómer Flóris hadbírósági pere, Arrabona – Múzeumi közlemények 14.
  • Sz. Máthé Márta 1975: Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló), A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974
  • Rottler Ferenc 1980: Adalék XIX. századi történetíróink pályakezdéséhez (Rómer Flóris pályaindulása). In: Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. születésnapjára
  • Fazekas Mihály 1985: Karcagi régészeti és néprajzi emlékek a XIX. század végéről – Rómer Flóris és Herman Ottó Karcagon. Múzeumi Levelek 49-50, 22-31.
  • D. Matuz Edit 1986: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai, A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1986-1.
  • D. Matuz Edit 1988: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai, Agria 24
  • B. Hellebrandt Magdolna 1989: Rómer Flóris emlékezete, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26.
  • Kulcsár Valéria 1989: Rómer Flóris és a vaskúti földépítmények, Cumania 11
  • 1989 Múzeumi Diárium
  • 1990 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 27-29.
  • Póczy Klára 1991: Gondolatok Rómer Flóris emléktáblájánál halálának 100. évfordulóján az Aquincumi Múzeumban. Budapest Régiségei 27, 191-197.
  • 1991 Archaeologiai Értesítő CXVIII
  • 1991 Arrabona – Múzeumi közlemények 26-30. A Rómer Flóris Emlékülés (1989)
  • D. Matuz Edit 1992: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29, 11-32.
  • Sz. Máthé Márta 1992: Adatok Rómer Flóris tiszántúli éveiből – Megemlékezés halálának centenáriumán, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990
  • Polla, B. 1996: Archeológia na Slovensku v minulosti. Martin, 167-172.
  • Kőhegyi Mihály 1999: Rómer Flóris és Paulovics István feljegyzései Dunaszekcsőről, JPMÉ 43.
  • 1999 Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861). Forráskiadványok Budapest
  • ↑ Magyar régészet: Visy Zsolt (főszerk): Magyar régészet az ezredfordulón. www.ace.hu. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány (2003) (Hozzáférés: 2015. január 10.) (pdf)
  • Peter Buday 2012: František Florián Rómer (1815 Bratislava – 1889 Oradea). Monument revue 2012/2, 40-47.
  • Danis Tamás 2014: Rómer Flóris nyomában. Remény XXV/33, 5. (augusztus 17.)
  • Valter Ilona: Szóval, tettel. Rómer Flóris Ferenc élete és munkássága, 1815–1889; Duna-Mix Kft., Bp.–Vác, 2015 (angolul is)
  • 2015 Zborník Múzea mesta Bratislavy 27.
  • Szende László 2016: Rómer Flóris és a magyarországi kézművesipar történetének kutatása. In: A mívesség dicsérete. Tanulmányok Flórián Mária tiszteletére. Szerk.: Szulovszky János. Budapest, 121-127.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.varad.org/hist.htm
  2. ↑ Pressburger Zeitung 1848. nov. 31.
  3. ↑ Buzási János – Körmendy Lajos 1996: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke III. kötet VIII. osztály. Budapest, 162 II. Egyéb magyarországi levéltári anyagról készült mikrofilmek.
  4. ↑ Magyar temetősors Nagyváradon. [2007. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
  5. ↑ webumenia.sk
  6. ↑ Szénássy Árpád: Az 1848/49-es szabadságharc emlékhelyei. Komárom, 27; Görföl Jenő - Kovács László 2013: Hol sírjaik domborulnak. Dunaszerdahely, 307-308.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rómer_Flóris&oldid=23819246”