Roman Polański

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. május 19., 18:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Roman Polański
2013-ban Cannes-ban
2013-ban Cannes-ban
SzületettRajmund Roman Liebling
1933. augusztus 18. (90 éves)[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
ÁlneveRomek
Állampolgársága
Házastársa
  • Barbara Kwiatkowska-Lass (1959–1962)
  • Sharon Tate (1968–1969)
  • Emmanuelle Seigner (1989–)
Gyermekei
  • Paul Richard Polanski
  • Morgane Polanski
  • Elvis Polanski
SzüleiBula Liebling
Ryszard Polański
Foglalkozása
Tisztségea Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke
Iskolái
Kitüntetései
Magassága163 cm
Testtömege52 kg[12]
A Wikimédia Commons tartalmaz Roman Polański témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Roman Polański (Párizs, 1933. augusztus 18. –) Oscar-díjas lengyel-francia színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró.

Élete

Ryszard Polański (eredeti nevén Ryszard Liebling) zsidó apa és Bula Polańska (született Katz) – anyai ágon római katolikus, apai ágon zsidó anya – gyermekeként Párizsban született, eredeti neve Rajmund Liebling. 1937-ben a család visszaköltözött Lengyelországba, ahol a többi lengyel zsidóhoz hasonlóan náci fogságba kerültek. Édesanyja egy koncentrációs táborban halt meg, maga Polański megszökött a krakkói gettóból és lengyeleknél bujkált. Először a volt házmesterüknél, később – amikor nagyon veszélyessé vált a bujkálás Krakkóban – egy lengyel parasztcsaládnál.

Ezek az emlékek is tükröződnek az általa rendezett A zongorista című filmben (2002). A háború után Polański már 12 évesen rádiós színész lett, 14 éves korától színházban játszott. Hamarosan országos hírű személyiséggé vált. 21 éves korában kapta meg az első jelentős filmszerepét Andrzej Wajda A mi nemzedékünk című filmjében, és ugyanebben az évben vették fel a łódzi filmművészeti főiskolára, ahol 1959-ben diplomázott.

1959-ben Párizsba kísérte el akkori feleségét, a híres színésznőt, Barbara Kwiatkowskát. Ott készítette el az első külföldi rövid játékfilmjét, a A kövér és a soványt. 1961-ben rendezte első egész estés játékfilmjét, a Kés a vízbent. A lengyel hatalom és kritika nem fogadta szívesen ezt az alkotást. A Kés a vízben megnyerte a lengyel Film című újság olvasói díját – a legjobb lengyel film 1962-ben – és a külföldi újságírók is elismeréssel nyilatkoztak róla, továbbá a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is jelölték (Fellini azonban megelőzte), és a Velencei Filmfesztiválon megkapta a filmkritikusok díját. Ez nyitotta meg Polanski előtt a nemzetközi karrier lehetőségét, első angol nyelvű filmje (az Iszonyat, Catherine Deneuve főszereplésével) rögtön elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve díját.

Polański Párizsba költözött. 1965-ben Londonba ment, majd 1968-ban Hollywoodba repült, hogy megrendezze a Rosemary gyermeke című filmet.

2003-ban az A zongorista című filmjéért a 75. Oscar-gálán megkapta a legjobb rendezőnek járó szobrocskát, amit azonban az ellene máig érvényben lévő elfogatóparancs miatt nem tudott személyesen átvenni.

Nevéhez fűződik a Twist Olivér című népszerű Dickens-regény sorban tizenharmadik megfilmesítése. A Szellemíró című politikai thrillerért 2010-ben megkapta a Berlinale legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját, majd az Európai Filmakadémia legjobb rendezésért járó díját is. 2011-ben parádés szereposztású vígjátékot forgatott Yasmina Reza francia írónő Az öldöklés istene című színdarabja alapján. 2013-ban mutatták be első francia nyelven forgatott filmjét: a mazochizmus névadója, Leopold von Sacher-Masoch osztrák író A bundás Vénusz című regényének adaptációjában felesége játszotta a főszerepet, Polanski pedig újra elnyerte a legjobb rendező César-díját. Az Oscar-díj francia megfelelőjének számító elismerést rendezőként eddig példa nélküli módon ötször (1980, 2003, 2011, 2014, 2020), forgatókönyvíróként pedig háromszor (2011, 2012, 2020) is megkapta. 2018-ban őt kérték fel a díjátadó gála vezetésére, de feminista szervezetek tiltakozásai miatt a rendező ezt mégsem vállalta el. Az Igaz történet alapján című, Delphine de Vigan írónő regénye alapján készült thrillere megosztotta a közönséget és a kritikát is.

A 2020-as César-gálán a Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje 12 jelölésből elnyerte a legjobb rendezőnek, a legjobb adaptációnak és a legjobb jelmeznek járó díjakat.[13]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magánélete

Roman Polański Cannes-ban
(a háttérben Adrien Brody) (2002)


Első felesége a balett-táncosból népszerű színésznővé avanzsált Barbara Kwiatkowska-Lass volt, két év után elváltak.

1969. augusztus 9-én második felesége, a nyolc hónapos terhes Sharon Tate filmszínésznő és négy barátjuk a Manson-család brutális mészárlásának áldozatai lettek Los Angeles-i otthonukban, amíg Polanski Londonban dolgozott. „A végtelen, háborítatlan remény és optimizmus helyett pesszimizmus és örök elégedetlenség rögzült belém″ – írta erről 1984-es önéletrajzában, ami nemzetközi bestseller lett.

Miután 1974-ben megrendezte a Kínai negyedet Jack Nicholson főszereplésével, Polańskit 1977 márciusában letartóztatták, és bíróság elé állították egy 13 éves kislány megrontásának vádjával, amit Nicholson lakásán követett el. Az ügy majdnem peren kívüli megegyezéssel végződött, de a hat vádpontból csak ötöt ejtettek, Polanskit pedig egy több mint egy hónapig tartó pszichiátriai vizsgálatra küldték. Bár bűnösnek vallotta magát, amikor kiderült, hogy mégis letöltendő börtönt kaphat, pár órával az ítélethirdetés előtt Londonon keresztül Franciaországba utazott, ahol francia állampolgárként nem kellett a kiadatástól tartania. Az elkövetkező évtizedekben ügyelt arra, hogy csak olyan országokba utazzon, ahol valószínűleg nem adják ki az Egyesült Államoknak. A lány már felnőttként polgári pert indított a rendező ellen, melyet peren kívül rendeztek (a megállapodás részletei nem ismertek, sajtóértesülések szerint 500 ezer dollárban, azaz több mint 110 millió forintban egyeztek meg).

Azóta Párizsban és Svájcban él. Felesége Emmanuelle Seigner színésznő, akitől egy fia és egy lánya született. 2009. szeptember 27-én Svájcba utazott, hogy átvegye a Zürichi Filmfesztivál életműdíját, de a svájci rendőrség a harmincegy éves amerikai elfogató parancs alapján letartóztatta, majd több millió dollár óvadékért cserébe 2009. december 4-én a Gstaad mellett található villájában házi őrizetbe helyezték. Kiadatási ügyében végül 2010. július 12-én született meg a döntés, a rendezőt nem adták ki az Egyesült Államoknak és a svájci igazságügy miniszter bejelentése alapján "a szabadságát korlátozó intézkedéseket" azonnali hatállyal visszavonták.[14] Ezt követően Polański még aznap elhagyta az országot. Az ügy egyébként azért nem évült el, mert egyszer bűnösnek vallotta magát, és ráadásul az, hogy azóta sem jelent meg a bíróságon, önmagában is bűncselekmény. Közben az áldozat, aki azóta könyvet is írt az esetről, maga is kérvényezte a bíróságon, hogy zárják le az ügyet.

2019 novemberében már a hatodik nő vádolta meg szexuális erőszakkal; az egykori manöken, színész és fotós Valentine Monnier állította, hogy 1975-ben svájci házában megverte és megerőszakolta. A rendező tagadta a vádat.[15] Az új filmjének (Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy) bemutatója előtt kirobbant botrány rányomta bélyegét a premierre és a César-szereplésre. Feminista szervezetek bírálták a francia filmakadémiát a film 12 kategóriában történt jelöléséért, követelték, hogy az alkotást zárják ki a versenyből, s tüntetést helyeztek kilátásba a díjátadó idejére. Polański a rendezvény előtti napon bejelentette, nem megy el az ünnepségre.[16]

Filmjei

Rendezőként

Színészként

  • 1953 : Három történet (Trzy opowieści)
  • 1955 : A mi nemzedékünk (Pokolenie)
  • 1955 : Három start (Rzy starty)
  • 1955 : Elvarázsolt bicikli (Zaczarowany rower)
  • 1955 : Bicikli (Rower) (kisfilm)
  • 1955 : Godzina bez slonca (kisfilm)
  • 1956 : Egy ember frakkban (Boy at Hotel)
  • 1956 : Nikodem Dyzma (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1957 : Az éjszaka vége (Koniec nocy)
  • 1957 : Hajóroncsok (Wraki)
  • 1957 : Gyilkosság (Morderstwo) (kisfilm)
  • 1958 : Két férfi szekrénnyel (Dwaj ludzie z szafą) (kisfilm, nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1958 : Mit szól majd a feleségem (Co řekne žena)
  • 1958 : Con bravura (kisfilm)
  • 1959 : Lámpa (Lampa) (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1959 : Lotna
  • 1959 : Amikor az angyalok hullnak (Gdy spadają anioły) (kisfilm)
  • 1960 : Kancsal szerencse (Zezowate szczęście) (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1960 : Viszontlátásra, holnapig (D owidzenia do jutra)
  • 1960 : Ártatlan varázslók (Niewinni czarodzieje)
  • 1960 : Vigyázat, jeti! (Ostrożnie, yeti!)
  • 1961 : A kövér és a sovány (Le gros et le maigre)
  • 1961 : Sámson (Samson)
  • 1961 : Kés a vízben (Nóż w wodzie) (Zygmunt Malanowicz szinkronhangja) (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1965 : Iszonyat (Repulsion) (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1967 : Vámpírok bálja (The Fearless Vampire Killers)
  • 1969 : A csodatevő (The Magic Christian)
  • 1970 : Egy nap a parton (A day at the beach)
  • 1972 : Micsoda? (Che?) (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1974 : Kínai negyed (Chinatown)
  • 1974 : Vér Drakulának (Blood for Dracula) (nincs feltüntetve a stáblistán)
  • 1976 : A lakó [17] (Le locataire)
  • 1982 : Chassé-croisé
  • 1988 : Őrület (Frantic)
  • 1989 : Godot-ra várva (En attendant Godot) (tévéfilm)
  • 1992 : Back in the U.S.S.R.
  • 1994 : Segítség csaló! (Grosse fatigue)
  • 1994 : Puszta formalitás (Una pura formalità)
  • 2000 : Hommage à Alfred Lepetit
  • 2002 : A bosszú (Zemsta)
  • 2007 : Csúcsformában 3. (Rush Hour 3)
  • 2008 : Caos calmo
  • 2019 : Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy (J’accuse)

Jegyzetek

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1999.74.0.html, https://web.archive.org/web/20190330120507/https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-1999.74.0.html, 2019. december 13.
  8. ↑ https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-2006.67.0.html, https://web.archive.org/web/20190720123540/https://www.europeanfilmacademy.org/European-Film-Awards-Winners-2006.67.0.html, 2019. december 29.
  9. ↑ http://www.berlinale.de/de/archiv/jahresarchive/2010/03_preistr_ger_2010/03_Preistraeger_2010.html
  10. ↑ a b c https://www.europeanfilmacademy.org/?id=63, https://web.archive.org/web/20191209171345/https://www.europeanfilmacademy.org/?id=63, 2020. január 7.
  11. ↑ a b https://www.academie-cinema.org/films/jaccuse/
  12. ↑ https://autourdelafrance.com/fortune-de-roman-polanski-2020-age-taille-poids-femme-enfants/
  13. ↑ Manon Bricard: César 2020 : sacre des Misérables, prix pour Polanski... Palmarès et temps forts (francia nyelven). linternaute.com. lintern@ute, 2020. február 29. [2020. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  14. ↑ Svájc nem adja ki Roman Polańskit (origo.hu)
  15. ↑ Körömi Csongor: Újabb nő vádolja Roman Polanskit szexuális erőszakkal. index.hu. Budapest: Index.hu (2019. november 8.) (Hozzáférés: 2020. február 29.) arch
  16. ↑ Catherine Balle; Benoît Daragon: Pas de César d’honneur, une première depuis 45 ans (francia nyelven). leparisien.fr. Le Parisien, 2020. február 27. [2020. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  17. ↑ a b Előfordul A bérlő címmel is.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roman_Polański&oldid=23880145”