Razvođe
| Razvođe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 137 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 44″, k. h. 16° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 43° 55′ 44″, k. h. 16° 06′ 28″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Razvođe falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Fekvése
Knintől légvonalban 14, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység nyugati lejtői alatt fekszik.
Története
Területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a Grudine nevű településrészen a Klepo család háza közelében 1800 körül előkerült római szarkofág, valamint a Bristovace területén 1892-ben talált római sírfelirat. Ugyancsak római lelet a Bunarac forrásánál, az úttól öt méterre talált, határt jelölő feliratos kő.[2] Neve a „razvode” (vízválasztó) főnévből származik, amely onnan ered, hogy eső esetén a Promina-hegységről lezúduló víz innen több irányban folyik tovább. A falu lakosságáról az első adat 1484-ből származik, amikor birtokosa Ivan Kučić megemlíti, hogy itteni birtokára vlach pásztorok települtek, akik nemcsak a török által megszállt területekről, hanem a velencei területekről is érkeztek.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A velencei összeírások alapján a 18. században a Bibić, Boljanić, Ćučić, Dodić, Duić, Jakovljević, Klepić. Kulić, Lacić. Maleš, Mirković, Pantelić, Pokrajac. Rajčević, Sekulić, Stanić, Josić Skomalj, Suman, Vuković, Vojčić és Vaslaga családok éltek a településen.[2] Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 709, 1910-ben 1104 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 66 százaléka horvát, 31 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Katolikus templomát felgyújtották, horvát lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A falunak 2011-ben 170 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 709 | 708 | 715 | 816 | 973 | 1.104 | 1.070 | 1.128 | 1.135 | 1.183 | 1.154 | 1.019 | 710 | 507 | 193 | 170 |
Nevezetességei
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt katolikus templom valószínűleg egy régi temetőkápolna alapjaira épült 1867-ben. A délszláv háború idején a szerbek felgyújtották, 1996-ban építették újjá.
- A Szent Nedeljica tiszteletére szentelt pravoszláv templom az 1969-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c [https://web.archive.org/web/20151117030927/http://www.razvodje.org/razvodje/# Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Razvodje.org:Razvodje Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke, „povijest” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Promina község hivatalos oldala (horvátul)
- A helyi pravoszláv templom felújítása (szerbül)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Blog a prominai települések életéről (horvátul)
