Propán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyimhu (vitalap | szerkesztései) 2019. április 30., 18:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Összegképlet javítás: a szerkezeti képletet a képfájl mutatja.)
Propán
IUPAC-név Propán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74-98-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H8
Moláris tömeg 44,096 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,83 kg/m³(gáz) 0,5077 kg/L (folyadék)
Olvadáspont −187,6 °C (85,5 K)
Forráspont −42,09 °C (231,1 K)
Oldhatóság (vízben) 0,1 g/cm³ (37,8 °C)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,083 D
Veszélyek
EU osztályozás Fokozottan tűzveszélyes (F+)[1]
NFPA 704
4
1
0
 
R mondatok R12[1]
S mondatok (S2), S9, S16[1]
Lobbanáspont -104 °C
Öngyulladási hőmérséklet 493-604 °C
Robbanási határ 2,37–9,5%
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A propán három szénatomos alifás alkán gáz, de magas nyomáson, folyadék állapotban szállítják.

A kőolaj és földgáz feldolgozása során nyerik. Motorok és háztartási fűtőeszközök leggyakoribb tüzelőanyaga. Nevét a propionsavról kapta.

Főleg a propán-bután gázkeverékben találkozhatunk vele, melyhez erős szagú etántiolt kevernek, hogy a szivárgás hamar felismerhető legyen.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Propane
A Wikimédia Commons tartalmaz Propán témájú médiaállományokat.
  1. a b c A propán (BGIA GESTIS) (németül)