Palatális, zöngétlen réshang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IPA
IPA-kód 138
IPA-jel ç
IPA-kép Xsampa-C2.png
X-SAMPA C
Kirshenbaum C
Hangminta Sound hallgat

A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ç jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem /s/-t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető.

A palatális réshangok ritka fonémák, a /ç/ hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként.[1] Elöl képzett magánhangzók mellett viszont nem ritka ez a hang a /x/ és a /h/ (ill. a magyarban a /j/) allofónjaként.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palatális, zöngétlen réshang jellemzői:

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
angol hue [çuː] or [çjuː] ’árnyalat’ A /h/ allofónja. L. angol hangtan
azeri[2] egyes nyelvjárásokban çörək [tʃœˈɾæç] ’kenyér’ A /c/ allofónja.
finn vihko [ˈʋiçko̞] ’füzet’ A /h/ allofónja. L. finn hangtan
görög χιόνι [ˈço̞ni] ’hó’ L. újgörög hangtan
haida xíl [çɪ́l] ’(fa)levél’
holland acht [ˈɑçt] ’nyolc’ Déli nyelvjárásokban.[3] L. holland hangtan
ír Sheáin [ə çaːnʲ] 'János (megsz.)' L. ír hangtan
izlandi hérna [çɛrtna] ’itt’ L. izlandi hangtan
japán[4] /hito [çito] ’személy’ A /h/ allofónja /i/ előtt. L. japán hangtan
kabil il [çil] ’mérni’
koreai /him [çim] ’erő’ A /h/ allofónja. L. koreai hangtan
lengyel hiacynt [çat͡sɨnt] ’jácint’ L. lengyel hangtan
magyar[5] kapj [ˈkɒpç] ’kapj’ A /j/ allofónja zöngétlen zörejhang és szóhatár között. L. magyar hangtan
német dicht [dɪçt] ’sűrű’ L. német hangtan
norvég kyss [çʏsː] ’csók’ L. norvég hangtan
pastu a ghilzai és a wardak nyelvjárásban[6] پښه [pça] ’lábfej’
skót gael[7] eich [eç] ’lovak’
xârâcùù[8]  ? [çɛɡɛ] ’kő’

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ladefoged & Maddieson (1996:167–68)
  2. Damirchizadeh (1972:96)
  3. Pieter van Reenen; Nanette Huijs: De harde en de zachte g, de spelling gh versus g voor voorklinker in het veertiende-eeuwse Middelnederlands.. Taal en Tongval, 52(Thema nr.), 159-181, 2000. (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  4. Okada (1991:95)
  5. Siptár & Törkenczy (2007:205)
  6. Michael M.T. Henderson, Four Varieties of Pashto
  7. Oftedal, M. (1956) The Gaelic of Leurbost. Oslo. Norsk Tidskrift for Sprogvidenskap.
  8. Tryon (1995)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Damirchizadeh, A (1972), Modern Azerbaijani Language: Phonetics, Orthoepy and Orthography, Maarif Publ

Ladefoged, Peter & Maddieson, Ian, The Sounds of the World's Languages, Oxford: Blackwell, ISBN 0-631-19815-6

Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97

Siptár, Péter & Törkenczy, Miklós (2007), The Phonology of Hungarian, The Phonology of the World's Languages, Oxford University Press

Tryon, Darrell T. (1995), Comparative Austronesian Dictionary, Berlin: Mouton de Gruyter, ISBN 3-110-12729-6

 m • v • sz  Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázatakép • Loudspeaker.svg hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r  * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð ɟʝ kx
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.