Retroflex, zöngétlen réshang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IPA
IPA-kód 136
IPA-jel ʂ
IPA-kép Xsampa-s'.png
X-SAMPA s`
Kirshenbaum s.
Hangminta Sound hallgat

A retroflex, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʂ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig s`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngétlen réshang s jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. IPA-jele tehát egy kis s betű, amelynek bal alsó végéből egy jobbfelé tartó farok ágazik ki, vö. s és ʂ. Bár meg lehet különböztetni laminális, apikális és szubapikális képzésmódot, ezek egyik nyelvben sem állnak szemben egymással.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A retroflex, zöngétlen réshang jellemzői:

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némelyik alábbi átírásban mellékjelek különböztetik meg az apikális [ʂ̺]-t és a laminális [ʂ̻]-t.

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
abház амш [amʂ] ’nap (időszak)’ L. abház hangtan
feröeri rs [fʊʂ] ’nyolcvan’
kínai mandarin /shí [ʂ̺ɻ̩˧˥] ’kő’ L. mandarin hangtan
lengyel[1] szum [ˈʂ̻um] ’suhog’ L. lengyel hangtan
malajálam കഷ്ടി [käʂʈi] ’szűkös’
norvég forsamling [fɔʂɑmːlɪŋ] ’összejövetel’ L. norvég hangtan
orosz[1] шут [ʂut̪] ’bolond’ L. orosz hangtan
pastu déli nyelvjárás ښودل [ʂ̺odəl] ’mutatni’
svéd fors [fɔʂ] ’zúgó’ L. svéd hangtan
telugu అభిలాషి [ʌbʱilaːʂi] ’az, aki kíván’
toda[2] pɔʂ ’egy klán neve’
torwali[3] ? [ʂeʂ] ’vékony kötél’
ubih [ʂ̺a] ’fej’ L. ubih hangtan
vietnami Ho Si Minh-városi nyelvjárás s [ʂ̺o˧˥] ’szám’ L. vietnami hangtan
yi /shy [ʂ̺ɿ˧] ’arany’
zapoték Tilquiapan[4] példa szükséges Az /ʃ/ allofónja [a] és [u] előtt.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Hamann (2004:65)
  2. Ladefoged (2005:168)
  3. Lunsford (2001:16–20)
  4. Merrill (2008:109)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hamann, Silke (2004), "Retroflex fricatives in Slavic languages", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 53–67, DOI 10.1017/S0025100304001604

Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell

Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114

Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>

 m • v • sz  Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázatakép • Loudspeaker.svg hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r  * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð ɟʝ kx
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.