Alveoláris nazális

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IPA
IPA-kód 116
IPA-jel n
IPA-kép Xsampa-n.png
X-SAMPA n
Kirshenbaum n
Hangminta Sound hallgat

Az alveoláris nazális számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris nazális hangot is n jellel jelöli, X-SAMPA-jelük pedig szintén n. Az alveoláris nazálist a magyar nyelvben is az n betű jelöli.

A nyelvek túlnyomó többségében megtalálható vagy alveoláris, vagy dentális nazális. Némelyik nyelvben egyik sincs meg, ugyanakkor rendelkeznek [m]-mel (pl. a szamoai). Bizonyos nyelvekből viszont (pl. rotokasz) az m és az n is hiányzik.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alveoláris nazális hang jellemzői:

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
angol nice [naɪs] ’kedves’ L. angol hangtan
cseh na [na] ’-on/-en/-ön’ L. cseh hangtan
finn annan [ɑnːɑn] ’adok’ L. finn hangtan
francia nous [nu] ’mi’ L. francia hangtan
görög νάμα [ˈnama] ’misebor’ L. újgörög hangtan
grúz[1] კა [ˈkʼɑni] ’bőr’
hawaii[2] naka [naka] ’rázni’ L. hawaii hangtan
hindi नया [nəjaː] ’új’
holland[3] nacht [nɑxt] ’éjszaka’ L. holland hangtan
japán[4] 反対/hantai [hantai] ’ellentét’ L. japán hangtan
katalán[5] innecessari [innəsəˈsaɾi] ’szükségtelen’ L. katalán hangtan
kínai mandarin /nán [nan˧˥] ’nehéz’ (bonyolult) L. mandarin hangtan
koreai /na [na] ’én’ L. koreai hangtan
magyar nagyi [nɒɟi] ’nagyi’ L. magyar hangtan
maláj nasi [nasi] ’főtt rizs’
malajálam[6] കന്നി [kənni] ’szűz’
máltai lenbuba [lenbuˈba] ’dorong’
német Lanze [ˈlant͡sə] ’lándzsa’ L. német hangtan
ngwe mmockngie nyelvjárás [nøɣə̀] ’nap’ (égitest)
norvég mann [mɑnː] ’ember/férfi’ L. norvég hangtan
olasz[7] nano [ˈnano] ’törpe’ L. olasz hangtan
örmény նուռ [nur] ’gránátalma’
pirahã gíxai [níˈʔàì̯] ’te/ön’
spanyol[8] nada [ˈnað̞a] ’semmi’ L. spanyol hangtan
szlovák na [na] ’-on/-en/-ön’
tamil[9] நாடு [naːɽɯ] ’ország’ L. tamil hangtan
tsez лъоIно [ˈɬo̞ˤno̞] ’három’
török neden [ned̪en] ’ok’ L. török hangtan
vietnami ne [nɛ] ’oldalra vezet’ L. vietnami hangtan
yi /na [na˧ ] ’fáj’
zapoték Tilquiapan[10] nanɨɨ [nanɨˀɨ] ’hölgy’ Szembenáll egy, az írásban jelöletlen fortis alveoláris nazálissal.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Shosted & Chikovani (2006:255)
  2. Ladefoged (2005:139)
  3. Gussenhoven (1992:45)
  4. Okada (1991:94)
  5. Carbonell & Llisterri (1992: 53)
  6. Ladefoged (2005:165)
  7. Rogers & d'Arcangeli (2004:117)
  8. Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
  9. Keane (2004:111)
  10. Merrill (2008:108)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carbonell, Joan F. & Llisterri, Joaquim (1992), "Catalan", Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2): 53–56, DOI 10.1017/S0025100300004618

Cruz-Ferreira, Madalena (1995), "European Portuguese", Journal of the International Phonetic Association 25 (2): 90–94, DOI 10.1017/S0025100300005223

Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X

Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549

Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell

Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), "Castilian Spanish", Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259, DOI 10.1017/S0025100303001373

Merrill, Elizabeth (2008), "Tilquipan Zapotec", Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114

Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97

Rogers, Derek & d'Arcangeli, Luciana (2004), "Italian", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 117–121, DOI 10.1017/S0025100304001628

Shosted, Ryan K. & Vakhtang, Chikovani (2006), "Standard Georgian", Journal of the International Phonetic Association 36 (2): 255–264, DOI 10.1017/S0025100306002659

 m • v • sz  Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázatakép • Loudspeaker.svg hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r  * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð ɟʝ kx
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.