Palatális, zöngétlen zárhang

IPA
IPA-kód	107
IPA-jel	c
IPA-kép
X-SAMPA	c
Kirshenbaum	c
Hangminta	hallgat

A palatális, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a c jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig c. A magyar nyelvben ezt a hangot a ty betű jelöli.

Hasonló a [tʃ] posztalveoláris, zöngétlen affrikátához (vö. magyar csak), de ez zárhang, nem affrikáta, és a [tʃ]-nél hátrébb, a [k]-nál (vö. magyar kár) viszont előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [c] általánosságban ritkább a [tʃ]-nél.^[1]

A <c> mint fonetikai jel gyakran jelöli a [tʃ]-t vagy más hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

Jellemzői [szerkesztés]

A palatális, zöngétlen zárhang jellemzői:

Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Előfordulása [szerkesztés]

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
albán^[2]		kuq	[kuc]	’vörös’
asu		[cúma]		’varrni’
baszk		ttantta	[canca]	’cseppecske’
cseh		čeština	[ˈtʃɛʃ.cɪ.na]	’cseh nyelv’	lásd cseh hangtan
dinka		car	[car]	’fekete’
ega^[3]		[cá]		’ért’
luganda		caayi	[caːji]	’tea’
görög		κέδρος	[ˈce̞ðro̞s̠]	’cédrus’	lásd újgörög hangtan
gweno		[ca]		’jönni’
holland^[4]		tjeef	[ceːf]	’katolikus’ (pejoratív, Flandriában használatos)	lásd holland hangtan
ír		ceist	[cɛʃtʲ]	’kérdés’	lásd ír hangtan
izlandi		gjóla	[couːla]	’enyhe szél’
katalán	mallorcai^[5]	tronc	[ˈtronʲc]	’törzs’	A más nyelvváltozatokban használt /k/-nak felel meg. Lásd: katalán hangtan
khmer		ចាប	[caap]	’madár’	A hehezetes és hehezet nélküli alakok közt szembenállás van.
kinyarwanda		ikintu	[iciːnhu]	’kérdés’
korzikai		chjodu	[ˈcoːdu]	’köröm’	A gallurese nyelvjárásban is megtalálható
lett		ķirbis	[ˈcirbis]	’sütőtök’
macedón		вреќа	[ˈvrɛca]	’zsák’
magyar^[6]		tyúk	[cuːk]	’tyúk’	lásd magyar hangtan
norvég	északi és központi nyelvjárások^[7]	fett	[fɛcː]	’kövér’	lásd norvég hangtan
nyugati sivatagi nyelv		kutju	[kucu]	’egy’
okcitán	limousin	tireta	[ciˈʀetɒ]	’fiók’
okcitán	auvergnat	tirador	[ciʀaˈdu]	’fiók’
plautdietsch		Kjoakj	[coac]	’templom’
román^[8]		chin	[cin]	’kín’	A /k/ allofónja /i/ és /e/ előtt. Lásd román hangtan.
romans	sursilvan^[9]	notg	[nɔc]	’éjszaka’
	sutsilvan^[10]	tgàn	[caŋ]	’kutya’
	surmiran^[11]	vatgas	[ˈvɑcɐs]	’tehenek’
	puter^[12]	zücher	[ˈtsycər]	’cukor’
	vallader^[13]	müs-chel	[ˈmyʃcəl]	’moha’
szlovák		deväť	[ˈɟɛvæc]	’kilenc’
tadaksahak		?	[cɛːˈnɐ]	’kicsi ’
török		köyün	[cʰœˈjyn]	’falu’ (birt.)	lásd török hangtan
vietnami		cho	[cɔ]	’adni’	Változata: [t͡ɕɔ]. Lásd vietnami hangtan