Alveoláris, zöngétlen zárhang

IPA
IPA-kód	103
IPA-jel	t
IPA-kép
X-SAMPA	t
Kirshenbaum	t
Hangminta	hallgat

Az alveoláris, zöngétlen zárhang számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris zöngétlen zárhangot is t jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig szintén t.

Dentális formáját a t̪ jellel lehet megkülönböztetni, vö. dentális, zöngétlen zárhang, az IPA kiegészítése pedig tartalmazza egy kettős aláhúzással megjelölt változatát is, amely kimondottan az alveoláris kiejtését jelöli (t͇). Az alveoláris, zöngétlen zárhangot a magyar nyelvben leggyakrabban a t betű jelöli (bár előfordul, hogy a t betű alveoláris, zöngés zárhangot jelöl, mint pl. a hatból szóban, és az is előfordul, hogy az alveoláris, zöngétlen zárhangot a d betű jelöli, mint pl. a vodka szóban).

A [t] hang igen elterjedt a nyelvek között: a világ nyelveinek leggyakoribb mássalhangzó-fonémái a [t], a [k] és a [p]. A legtöbb nyelvben előfordul legalább egy egyszerű [t], némelyekben pedig egynél több változatát is megkülönböztetik. A [t] nélküli nyelvek közé tartozik a hawaii (Ni‘ihaun kívül; a [t]-t tartalmazó jövevényszavakban ezt a hangot a hawaii veláris, zöngétlen zárhanggal helyettesíti), a köznyelvi szamoai (amelyből az [n] is hiányzik), valamint a Dél-Afrikában használt nǀu.^[forrás?]

Jellemzői [szerkesztés]

Az alveoláris, zöngétlen zárhang jellemzői:

Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
Képzéshelye alveoláris, ami annyit tesz, hogy a fogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; ezt apikális, ill. laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.

Változatai [szerkesztés]

IPA	Leírás
t	tenuis t
tʰ	hehezetes (aspirált) t
tʲ	palatalizált t
tʷ	labializált t
ⁿt	prenazalizált t
tˤ	faringalizált t
t̚	felengedés nélküli t
tʼ	ejektív t

Előfordulása [szerkesztés]

Az alveoláris, zöngétlen, hehezet nélküli (aspirálatlan) zárhang az egyik legelterjedtebb beszédhang: szinte minden nyelvben megtalálható.^[1]

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Jegyzet
angol		tick	[tʰɪk]	’pipa, kipipál’	L. angol hangtan
cseh		toto	[toto]	’ez’	L. cseh hangtan
finn		parta	[pɑrtɑ]	’szakáll’	A dentális, zöngétlen zárhang allofónja. L. finn hangtan
francia^[2]		tordu	[tɔʀdy]	’görbe’	L. francia hangtan
görög		τρία	[ˈtria]	’három’	L. újgörög hangtan
holland^[3]		taal	[taːl]	’nyelv’	L. holland hangtan
japán^[4]		特別/tokubetsu	[tokɯbetsɯ]	’speciális’	L. japán hangtan
kínai	mandarin	大/dà	[ta˥˩]	’nagy’	Szembenáll a hehezetes formájával. L. mandarin hangtan
koreai		턱/teok	[tʰʌk̚ ]	’állkapocs’	L. koreai hangtan
magyar^[5]		tutaj	[tutɒj]	’tutaj’	L. magyar hangtan
maláj		tahun	[tahun]	’év’
máltai		tassew	[tasˈsew]	’igaz, helyes’
német		Tochter	[ˈtʰɔxtɐ]	’lánya vkinek’	L. német hangtan
norvég		tann	[tʰɑn]	’fog’	L. norvég hangtan
nunggubuyu^[6]		[taɾawa]		’kapzsi’
örmény		տուն	[tun] (segítség·infó)	’ház’
szlovák		to	[to]	’az’ (rámutatás)
thai		ตา/ta	[taː˥˧]	’szem’
vietnami		ti	[ti]	’hiba, hiányosság’	L. vietnami hangtan
yi		ꄉ/da	[ta˧]	’tesz, helyez’	hehezet nélküli formában
yi		ꄣ/ta	[tʰa˧]	’agyagkorsó’	hehezetes formában

Hivatkozások [szerkesztés]

↑ Liberman, AM; Cooper, FS & Shankweiler, DP et al. (1967), "Perception of the speech code", Psychological Review 74 (6)
↑ Fougeron & Smith (1993:73)
↑ Gussenhoven (1992:45)
↑ Okada (1991:94)
↑ Szende (1994:91)
↑ Ladefoged (2005:158)

Irodalom [szerkesztés]

Fougeron, Cecile & Smith, Caroline L (1993), "Illustrations of the IPA:French", Journal of the International Phonetic Association 23 (2): 73–76

Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X

Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell

Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97

Szende, Tamás (1994), "Illustrations of the IPA:Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet 24 (2): 91–94, DOI 10.1017/S0025100300005090