Paka (Cseglény)
| Paka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 18° 03′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 18° 03′ 32″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paka falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 30, közúton 38 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén, a Skreomnica- és a Staro Selo- patakok összefolyásánál fekszik. Itt halad át a Pozsegát Diakovárral összekötő 38-as számú főút.
Története[szerkesztés]
A „Kremenac” régészeti lelőhelyen talált paleolitikumi leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A „Salaš” nevű lelőhelyen késő bronzkori település maradványai is megtalálhatók, de található itt a történelem előtti időből származó erődítmény maradványa és ókori régészeti lelőhely is.
Paka első írásos említése 1281-ből származik abban az oklevélben, melyben a pozsegai Szent Péter káptalan előtt, Jakab fia Bertalan mester a Valkó megyei Paka („Paca”) helységét Atanáz fia Imrének 70 márka dénárért eladja.[2] Plébániáját 1335-ben említi a pápai tizedjegyzék. A pakai birtok a középkorban több részből állt. A Szent Imre templom melletti Kispaka, melyet Imrepakának is neveztek („Emrehpaka alio nomine Kyspaka”), de Kispakának a Szent Katalin templom melletti részét Szentkatalinnak is nevezték ekkor.[3] 1428-ban Paka Nézna várának tartozéka. 1446-ban „Paka”, 1448-ban és 1455-ben már „Kyspaka” néven találjuk. A pakai birtok részben Pozsega- részben Valkómegyéhez tartozott. Egy időben Névna várához, máskor a lévai Cseh, grabarjai Beriszló, laki Thuz vagy kis-pakai Szabó családok birtokához tartozott.[4]
A térséget 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Paka az 1545-ös török defterben is két részből áll, összesen 16 házzal. A középkori katolikus horvát lakosság mellé vélhetően már a török uralom alatt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. [5] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Paka” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [6]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Paka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Paka” néven szerepel. [7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Paka” néven 59 házzal, 140 katolikus és 316 ortodox vallású lakossal találjuk. [8]
1857-ben 292, 1910-ben 416 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 50%-a szerb, 48%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 29%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 292 | 330 | 287 | 344 | 385 | 416 | 430 | 430 | 383 | 365 | 291 | 254 | 160 | 96 | 61 | 33 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
- A 4. szám alatti oromzatos lakóház kulturális védettséget élvez.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hazai okmánytár III. kötet 35.
- ↑ („possessio Kyspaka alio nomine Zenthkathalena”)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 296. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 491. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 28. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
- Hazai okmánytár III. kötet
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
