Bilice (Pleterniceszentmiklós)
| Bilice | |
.jpg) | |
| Utcakép. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 13″, k. h. 17° 50′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 13″, k. h. 17° 50′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bilice témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bilice falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a Dilj-hegység nyugati lejtői alatt, a Gnojnica-patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai Bilice területén a 13. században a „Greda” nevű település feküdt, melyet a 14. századtól Gnojnicának hívtak. Gnojnica első írásos említése 1337-ben „Gnoynicha” alakban történt. 1375-ben „Gnoynycha”, 1464-ben „Gnoynycza” néven említik a korabeli források.[2] Az 1545-ös török defter Gnojnicát náhije székhelyeként említi.[3] 1698-ban „Bilacz” néven négy portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A falu a 18. században a bučjei plébániához tartozott. 1730-ban az itteni Szent György templom volt a bučjei plébánia székhelye, mivel a plébániatemplom Zagrađén romokban állt. Gnojnica a 18. század végére elnéptelenedett. Az első katonai felmérés térképén már nem található. A Gnojnica nevet mára a patak neve őrizte meg.
A mai település csak a 19. század végén keletkezett a Dilj-hegység nyugati részén, a Gnojnica-patak jobb partján, a Belice-völgy bejáratánál. 1931-ig a mára már megszűnt, egykor több mai települést magában foglaló Odvorce településrésze volt. Lakosságát 1910-ben számlálták meg először önállóan, akkor 55 lakosa volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új Szlovén–Horvát–Szerb Állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 55 | 54 | 84 | 135 | 152 | 160 | 143 | 159 | 179 | 196 | 188 |
(1910 és 1931 között településrészként.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája[7] valószínűleg kora középkori eredetű, talán a 13. századi település temploma volt. A kérdést egy régészeti feltárás tisztázhatná. A 18. században átépítették. A kápolna egyhajós épület, keletre néző félköríves apszissal. Kis tornya a keleti homlokzat felett áll, piramis alakú toronysisak fedi. Berendezése szépen fel van újítva. Körülötte egykor temető volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-387.
Források[szerkesztés]
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Az első katonai felmérés térképe
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
