Jaguplije
| Jaguplije | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 128 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Terület | 5,21 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 35′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 35′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jaguplije falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 7, közúton 9 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján, Skenderovci és Stara Lipa között fekszik.
Története[szerkesztés]
A határában emelkedő „Glavica” nevű magaslat leleteinek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Csánki 1447-ből említ egy Jakowlecz-i János nevű pozsegai megyei országgyűlési követet feltételezve, hogy a középkori Jakovlecz falu a mai Jaguplie településsel lehet azonos.[2] A török uralom idején muzulmán és horvát katolikus lakossága volt, akik közül a muzulmánok 1687-ben Boszniába távoztak. 1698-ban „Jaguplia” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Jaguplie” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jaguplie” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jaguplie” néven 36 házzal és 269 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 247, 1910-ben 353 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a horvát, 12%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1967-ben bevezették az elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát, 2%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 137 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 247 | 250 | 211 | 265 | 299 | 353 | 332 | 353 | 365 | 359 | 346 | 291 | 238 | 205 | 175 | 137 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 268. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
