Lipik
| Lipik | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Rang | város |
| Polgármester | Antun Haramija (HDZ) |
| Irányítószám | 34551 |
| Körzethívószám | (+385) 034 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2257 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 25′ 45″, k. h. 17° 9′ 17″ | |
| é. sz. 45° 25′ 45″, k. h. 17° 9′ 17″ | |
| Lipik weboldala | |
Lipik város Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Pakráctól 4 km-re délnyugatra, a Psunj-hegység nyugati lábánál a Pakra völgyében fekszik. Közigazgatásilag 25 település tartozik hozzá.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv lipik (= hársfaerdő) főnévből származik.
Története [szerkesztés]
A település már a római korban fürdőváros volt. 64 fokos jódos gyógyvize 2000 m mélyről tör fel. Gyógyfürdőjét 1777-ben említik először, amikor birtokosai a Jankovics grófok voltak. 1782-ben már álltak a fürdő épületei is. 1861-ben a fürdő tulajdonát egy francia társaság szerezte meg, mely megkezdte a vasútvonal kiépítését. A könnyebb megközelíthetőség a fürdő forgalmát oly mértékben növelte, hogy a 18. századi fürdőt 1893-ban bővíteni kellett. Ekkor a település Európa egyik legkedveltebb gyógyüdülő központja volt. 1910-ben 1188, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Pakráci járásához tartozott. A fejlődés menetét az első világháború szakította meg, de továbbra is a gyógykezelés egyik központja maradt. 1991-ben és 1992-ben súlyos károkat szenvedett a háborús cselekmények következtében. A fürdő helyreállítási és korszerűsítési munkálatai ma is folynak. A település lipicai méneséről és üvegiparáról is nevezetes. Ma 3725 lakosa van.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 2011-es népszámlálás (horvát nyelven) (PHP). DZS, 2011. május 17. (Hozzáférés: 2012. március 11.)

