Eminovci
| Eminovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Jakšić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34308 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 561 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 16″, k. h. 17° 43′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 16″, k. h. 17° 43′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eminovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 4, közúton 5 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, Pozsega és Svetinja között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település régi lehet, de a középkorból nem maradt adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban a katolikus horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Eminovczi” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [2] Ez egyben a település első írásos említése. 1702-ben 11, 1730-ban 13 ház állt a településen. Kezdetben kamarai birtok volt, de 1745-ben már a velikei uradalomhoz tartozott. 1751-ben egy Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt kápolnát említenek itt, de a későbbi forrásokban már nem találjuk. A németek betelepítése már 1777-ben megkezdődött és hamarosan a teljes lakosság felét ők alkották.[3] A település német része a század végére elkülönült a horvát résztől. Az 1792-es egyházi vizitáció a település német részén 99 katolikus háztartást, a horvát részen 82 katolikus és 13 ortodox háztartást jegyzett fel.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Eminovczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Német-Eminócz”, illetve „Rácz-Eminócz” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Németh-Eminócz” 9 házzal, 50 katolikus vallású lakossal „Rátz-Eminócz” 18 házzal, 110 katolikus és 9 ortodox vallású lakossal szerepel. [5]
1857-ben 133, 1910-ben 312 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a horvát, 8%-a szerb, 6%-a német, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a német lakosságot a partizánok elüldözték. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 640 lakosa volt. A településen közösségi ház, bolt, sportpálya található.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 133 | 154 | 165 | 236 | 270 | 312 | 313 | 296 | 328 | 330 | 357 | 553 | 597 | 654 | 714 | 640 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus kápolnáját 1938-ban építették, 1998-ban megújították. 2006-ban a régi mellett új kápolna építésébe kezdtek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 166. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
