Klisa (Velike)
| Klisa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 376 m |
| Terület | 0,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 35″, k. h. 17° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 35″, k. h. 17° 32′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klisa (1910 és 1981 között Klisa Požeška) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 16, közúton 18 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 17 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
Története[szerkesztés]
Klisa település a középkorban még nem létezett, viszont a közvetlen közelében feküdt Bokolya, vagy más néven Bokolyavásár városa. Középkori Szent Margitnak szentelt templomának romjai még 1702-ben is látszottak. Bokolya első írásos említése IV. Béla magyar király 1250-ben kelt, a Zsadány nembeli Ivánkának kiadott adománylevelében „Bakalha” alakban történt. Ezt az adományozást egy 1266-os oklevele is megerősíti. A templomot 1333-ban említi a pápai tizedjegyzék. 1435-ben „Poss. seu opp. Bakolya”, illetve „Bokolyawasar”, 1455-ben „Poss. Bokolya”, 1470-ben „Bokole” néven említik. Velike várának uradalmához tartozott. 1435-ben 26 jobbágytelke volt, vásártartási joggal is rendelkezett. Feltehetően az 1532-es hadjárat során pusztította el a török.
A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv szerbek települtek ide megalapítva a mai települést. 1698-ban „Dedina Kliza” néven 2 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Klissa” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klisza” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klisza” néven 6 házzal és 54 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 33, 1910-ben 74 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakossága szerb nemzetiségű volt. 2001-ben már nem volt állandó lakosa.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 33 | 39 | 37 | 50 | 72 | 74 | 137 | 71 | 57 | 60 | 46 | 29 | 11 | 13 | 0 | 0 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 325. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
