Zagrađe (Pleterniceszentmiklós)
| Zagrađe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 366 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 35″, k. h. 17° 48′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 35″, k. h. 17° 48′ 36″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zagrađe falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 14, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délre, a Dilj-hegység nyugati lejtőin fekszik.
Története[szerkesztés]
Zagrađe területe már a történelem előtti időkben is lakott volt, ezt igazolják a határában talált őskori település maradványai. A „Selište” nevű határrészen a mai település középkori előzményének a kétségtelen nyomait is megtalálták, de a középkori név ismeretének hiányában még nem sikerült azonosítani a középkori forrásokban szerepelő településnevekkel. Erre Csánki Dezső tett kísérletet Pozsega megyéről szóló munkájában, melyben a mai Zagrađét esetlegesen a Garai család egykori birtokával a középkori Orlyava menti Gradpatakával azonosítja (1275:„Gradpotok”), mely Komoricával volt határos.[2] A középkori település templomának romjai a 20. század elején még látszottak. A „Kućište” nevű lelőhelyen középkori használati tárgyakat, fegyvereket és pénzeket ástak ki.[3] A település neve arra utal, hogy egykor a közelében vár is állt.[4]
1536 körül foglalta el a török és uralma 150 évig tartott. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Zagragy” néven 10 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] A Gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye része lett.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Sagradie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zagradje” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zagradje” néven összesen 80 házzal, 398 katolikus és 4 ortodox vallású lakossal találjuk.[7]
1857-ben 373, 1910-ben 702 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 492 lakosa volt. Temploma, iskolája, tűzoltószerháza van.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 373 | 392 | 398 | 481 | 528 | 702 | 706 | 812 | 845 | 809 | 780 | 692 | 612 | 556 | 569 | 492 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a bučjei plébánia filiája.
- Védett lakóépületek a 19. 63. 96. 99. 128. és 134. számok alatt.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a pleternicai elemi iskola négyosztályos alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
A Graničar labdarúgóklub csapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
A „Vesela Šokica” nőegyletet 2014-ben alapították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
- ↑ Glas-koncila.hr:Župa Preobrazenja Gospodnjega u Bučju. Prometno »desničarenje« slavonskoga Beča!
- ↑ Várnak itt egyelőre nem bukkantak a nyomára.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 751. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Glas-koncila.hr: Župa Preobrazenja Gospodnjega u Bučju. Prometno »desničarenje« slavonskoga Beča! (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
