Rajsavac
| Rajsavac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Jakšić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34308 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 272 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 17° 47′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 17° 47′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rajsavac (1880 és 1991 között Rajsavci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 8, közúton 11 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére vezető út mentén, Radnovac és Cerovac között fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már ősidők óta lakott volt. Határában „Zelena Laguna” horgászegyesület halastavánál sok, a lasinja-kultúrához tartozó edénytöredék (fazekak, tálak, cserépkanalak, idolok, hálónehezékek, sok kőeszköz töredék) került elő az i. e. 1950. és 1750. közötti időből. A leletek egy része a pozsegai múzeumba, más részük az iskola gyűjteményébe került.
A mai település is régi lehet, de a középkorból nem maradt adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban valószínűleg muzulmán horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a muzulmán lakosság pedig Boszniába távozott. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok települtek ide. 1702-ben 11, 1730-ban 13 ház állt a településen. Kezdetben kamarai birtok volt, de lakossága a század közepére kihalt. A németek betelepítése már 1764-ben megkezdődött. Először a Kreper család települt le itt, őket 1773-ban még további öt család követte. A 19. század elején további németek érkeztek,[2] akik többségbe kerültek a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Raisavacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Raiszavacz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Raiszavacz” 7 házzal, 47 katolikus vallású lakossal szerepel.[4]
1857-ben 70, 1910-ben 205 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a német, 36%-a horvát, 9%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború vége előtt a partizánok elől 15 német család menekült Németországba. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 313 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falunak közösségi háza és boltja is van.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 70 | 104 | 115 | 107 | 163 | 205 | 251 | 294 | 368 | 363 | 341 | 298 | 292 | 355 | 378 | 313 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu közepén egy Szent Györgynek szentelt harangtorony áll az aljában kis kápolnával. Szűz Mária és Szent Antal szobrai találhatók benne.
- A temetőben álló Szent György kápolnát 1991-ben építették.
- „Zelena laguna” horgásztó.
Oktatás[szerkesztés]
1942-ben a német lakosság új, német nyelvű iskolát alapított a településen, de hadi események miatt a németek még a háború vége előtt menekülni kényszerültek. A háború után 1947-ben új horvát népiskola kezdte meg működését, addig a horvát gyermekek a szomszédos Cerovacra jártak iskolába. Ma a településen a jakšići elemi iskola területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
- „Kameleon” paintballközpont.
- Labdarúgóklub.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 548. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
