Daranovci
| Daranovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 160 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 7,48 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 17° 34′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 17° 34′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Daranovci (1869-ig Daranovac) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban és közúton 9 km-re, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, az Orljavica-pataktól és a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főúttól délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A határában fekvő Kamenjače sjever és Kamenjače jug nevű régészeti lelőhelyek leletei bizonyítják, hogy itt már a kőkorszakban is éltek emberek. Daranovci valószínűleg a középkorban is lakott település volt (bár ezt írásos forrás egyelőre nem támasztja alá), a Kamenjače jug nevű régészeti lelőhelyén késő középkori településre utaló leletek (főként finoman kidolgozott cseréptöredékek, téglatörmelék) is előkerültek.[2] A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Daranovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Daranovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daranovácz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daranovacz” néven 36 házzal és 278 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 233, 1910-ben 319 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 183 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 233 | 253 | 218 | 263 | 270 | 319 | 273 | 316 | 286 | 255 | 242 | 223 | 183 | 158 | 185 | 183 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvatski arheološki godisnjak, broj 7/2010. (horvátul)
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 127. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
