Dolac (Bresztovác)
| Dolac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 179 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Terület | 6,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 26″, k. h. 17° 35′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 26″, k. h. 17° 35′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dolac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lábánál fekszik.
Története[szerkesztés]
A határában található régészeti lelőhelyek leleteinek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. A lelőhelyek közül különösen gazdagok a Šašnice-Katunišće régészeti övezet leletei, ahol a történelem előtti időkből származó kőszekercék, kőszerszámok, köztük mikrolitok és számos cseréptöredék került elő. A római kort szintén cseréptöredékek, építőanyagok és egy mérföldkő képviseli. A középkor legjelentősebb leletei a 9. századi temetőből kerültek elő, ahol 1821-ben aranytárgyakat is találtak.[2] Emellett ebből a korból is számos cseréptöredék, törökpipa és vastárgyak is származnak. A település a középkori forrásokban 1422-ben „Dolcz”, 1428-ban „Doolcz” 1454-ben „Dolyacz” alakban Orjava várának tartozékaként szerepel.[3] 1454-ből származik V. László magyar király oklevele, mely a Kórógyiakat erősíti meg többek között Dolac birtokában. Ezután radváczi Velikay Istváné, aki 1535-ben Tahy Istvánnak adta zálogba.
Dolac határában állnak Éleskő (horvátul Oštri Kamen, Brestovac, Turski grad) várának romjai. A várat 1436-tól említik, ekkor a Bresztolci (Szentmártoni) családé volt. 1525-ben II. Lajos magyar király Dessewffy Ferencet erősítette meg a birtokában. Egy későbbi okiratban „castrum Brewsthowcz, alio nomine Eleskew” alakban szerepel, mely azt látszik igazolni, hogy a történeti forrásokban említett Beresztóc vára Éleskővel azonos. A 16. században az uradalom birtokosai közül még Tahy Istvánt és radvánczi Velikay István ismerjük, akinek nemesi kúriája is volt a településen. A török 1532-ben szállta meg a települést, mely a Pozsegai szandzsák része lett. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre áttért horvátok lakták. Az 1545-ös török defterben az orjavai náhije részeként 10 házzal szerepel, melyből csak egy volt katolikusé, egy Bíró nevű emberé, a többit muzulmánok lakták. A török uralom végén a muzulmánok 1687-ben Boszniába távoztak. 1698-ban „Dolacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolácz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dolacz” néven 25 házzal és 158 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 144, 1910-ben 237 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1976-ban kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 203 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 144 | 168 | 166 | 201 | 233 | 237 | 228 | 279 | 275 | 265 | 241 | 235 | 220 | 191 | 178 | 203 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Éleskő várának romja a falutól 6 km-re egy érdekes alakú, észak-dél irányú hegygerinc déli végében helyezkedik el. A vár a déli magasabb környezettől mélyebben fekszik, ezért ebből az irányból mintegy 6 méter magas sánccal és árokkal tették védhetőbbé. Az árok északi oldalán mintegy 8 méter magas sziklatömbre épült a vár, melynek területe nagyon kicsi. A déli oldal védelmét a déli fal kialakítása és az alatta kiképzett falszoros is erősítette. A védelmét nyugati és keleti oldalról a hegynyereg meredeksége biztosítja, míg északról a terepviszonyok miatt gyakorlatilag támadhatatlan volt. A vár nyugati falában ma is jól látható egy nagyméretű ablaknyílás. A várudvart egy sáncformában fennmaradt fal zárja körbe. Ettől északra, kissé lejjebb egy kisebb plató található, mely egy penge-szerűen elkeskenyedő gerincben folytatódik. Ennek a végében egykor őrtorony állhatott, melyből a Nova Gradiskáról Pozsegára vezető utat lehetett szemmel tartani.
A Pozsegai-völgység nyugati részén, Dolactól délre, a Kuzma nevű erdős területen kör alakú alaprajzú, félköríves apszissal ellátott szakrális épület alapjait találták. A leletek épületmaradványokból és kerámiatöredékekből, freskókból, csontvázas sírokból, a templom vésett képével ellátott sírkőből és egy feliratos kő töredékéből állnak. Dolac közelsége miatt feltételezhető, hogy egy hűbérúr udvari kápolna állt itt. Kuzma lakosságának emlékezete szerint a kutatás során feltárt leleteket a 12. végén és a 13. század elején épített, Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére épített templom maradványainak tulajdonították.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Kornelija Minichreiter: Zaštita arheološke baština Požege i Požeške kotline. (horvátul)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 139. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6069.
Források[szerkesztés]
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Varak.hu:Dolac-Turski grad-Éleskő vára
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
