Striježevica (Bresztovác)
| Striježevica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 2,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 05″, k. h. 17° 30′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 05″, k. h. 17° 30′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Striježevica falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 20, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főút és a Brzaja-patak mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A határában fekvő „Gromele” nevű régészeti lelőhely[2] leletei alapján itt már az ókorban is éltek emberek. A régészeti lelőhely az azonos nevű magaslaton fekszik, ahol művelés közben már korábban is kerültek elő tégla és cseréptöredékek, vakolatdarabok és megmunkált kövek. A terület szakszerű bejárása során már kőfalak maradványait, faragott köveket, tetőcserepeket, freskódarabokat is találtak. A leletek egy a római korban itt állt villagazdaságra utalnak, melynek kiterjedésére és korára csak egy régészeti feltárás adhat választ.
Striježevica település már a középkorban is létezett, a közeli Kővár uradalmához tartozott. 1306-ban, 1369-ben, 1370-ben, 1435-ben és 1488-ban is említik. Eredeti neve „Crkvenik” volt, mely nevet nemcsak a településre, hanem Kővár környékére és a Brzaja-patak (a középkorban „Cherkvenig”) akkor még sűrűn lakott vidékére is használták. A név a szláv „crkva” (templom, egyház) főnévből ered és minden bizonnyal először 1334-ben említett középkori templomára és plébániájára utal. A mai település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. 1698-ban már „Sztrisevicza” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Stresevicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztresevicza” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztresevicza” néven összesen 12 házzal, 100 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 86, 1910-ben 166 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Iskoláját 1886-ban nyitották meg. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 16-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 9 állandó lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 86 | 102 | 100 | 92 | 137 | 166 | 153 | 171 | 102 | 134 | 151 | 124 | 101 | 88 | 7 | 9 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1774-ben épült. 1941-ben az usztasák rombolták le. A templomot többször próbálták újjáépíteni, de csak az 1980-as években sikerült egy valamivel kisebb templom alapjait lerakni. A hívek ezt szeretnék most felépítni. A leendő új templom helyén egy fakereszt áll, ahol minden évben Illés próféta ünnepén ma is összegyűlnek az emberek. A kereszten elhelyezett Szent Illés ikont a pozsegai Bruno Horvat ajándékozta és Đorđe Teodorović pakráci parókus szentelte fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1975.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 84. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 611. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
Irodalom[szerkesztés]
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka (horvátul)
