Györkvölgy
| Györkvölgy (Jurkovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 59′ 49″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Györkvölgy (horvátul: Jurkovac) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 26, közúton 36 km-re keletre, községközpontjától 3 km-re északra, a Pozsegai-medence szélén, a Krndija-hegység déli lejtőin, a Cseglényről Nekcsére menő úttól keletre, a Livadica és Krajina-patakok völgye által közefogva fekszik.
Története[szerkesztés]
A település már a középkorban is létezett, középkori magyar neve Györgyfalva, illetve Györkvölgy volt. Első írásos említése 1367-ben történt „Villa Gewrghfalwa” alakban. 1424-ben „Gywrkwelgh” néven, 1447-ben nemesi birtoként „Terra nobilium de Gywrkwelgh” néven szerepel. Kisnemesek birtoka volt. Nemesi névben is előfordul a Békeffyek velikei birtokának szomszédjaként „Stephaus de Gyewrkwelg”, majd 1491-ben ugyanőt említik királyi emberként. [2]
A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Ebben az időszakban Boszniából pravoszláv szerb családok települtek ide. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1740-ben 9, 1763-ban 12 ház állt a településen. [3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Jurkovac” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jurkovacz” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jurkovacz” néven 15 házzal, 88 ortodox vallású lakossal találjuk. [5]
1857-ben 103, 1910-ben 151 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a szerb, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 60%-a szerb, 17%-a jugoszláv, 12%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 21 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 103 | 124 | 83 | 107 | 118 | 151 | 144 | 186 | 138 | 137 | 114 | 88 | 67 | 60 | 33 | 21 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 280. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 26. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
További információk[szerkesztés]
- A község rendezési terve (horvátul)
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
