Bjelajci (Pakrác)
| Bjelajci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34553 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 490 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 60″, k. h. 17° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 60″, k. h. 17° 22′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bjelajci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 26, közúton 37 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 25 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Psunj-hegység északi részén, a Šumetlicka-patak forrásvidéke feletti magaslaton fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. Első írásos említése 1698-ban „Belaiczy” alakban 8 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[3] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bielaiczi” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bielajczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bielaiczi” néven összesen 34 házzal és 209 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 236, 1910-ben 318 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 123. verőcei dandárjának alakulatai az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 30-án foglalták vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 236 | 297 | 263 | 235 | 270 | 318 | 265 | 324 | 142 | 151 | 171 | 114 | 61 | 38 | 13 | 0 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. (Hozzáférés: 2019. április 17.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 57. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
