Osztrák Őrgrófság
A Osztrák Őrgrófság (németül Ostmark, latinul Marcha orientalis) a Német-római Birodalom határtartománya volt a Bajor Hercegség határtartományaként, a mai Kelet-Auszriában. Elődje a Frank Birodalomban a magyar honfoglalás előtt a Pannóniai Őrgrófság volt. Neve szó szerinti jelentése Keleti Őrgrófság volt. Ebből nőtt ki évszázadok alatt fokozatosan a mai Ausztria néhány szomszédos hercegséggel egyesülve. 996-ban III. Ottó német-római császár oklevele említi először Ostarrichi, azaz Österreich néven. 1156-ban a császár hercegség rangjára emelte és függetlenítette Bajorországtól. f [1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A honfoglaló magyarok a pozsonyi csata után végleg elfoglalták Pannóniát és uralmukat kiterjesztették a mai Morvaország, Stájerország egy részére, valamint Alsó-Ausztriára. A magyar gyepű határa az Ennsnél volt, ahogy az avaroké is a 8. század végén. Ezzel a magyarok teljesen felszámolták a régi Pannóniai Őrgrófságot. 955, az augsburgi csata után megindult a bajor telepesek beáramlása az Enns és a Lajta közötti területre. f [2]
976-ban II. Ottó császár felújította az őrgrófságot, mint a Bajor Hercegség részét és a Babenbergeknek adta, akik 1246-ig uralkodtak itt. I. Henrik őrgróf idején Melk volt a tartomány központja. Keleti határai II. Konrád és III. Henrik magyarországai hadjáratai révén rögzültek a Lajtánál. Ekkor épült meg Hainburg vára a Porta Hungaricának nevezett helyen. f [3]
III. Lipót székhelyét Tullnból ill. Gars am Kampból Klosterneuburgba helyezte. f [4]
II. (Jasomirgott) Henrik 1141-ben székhelyét Klosterneuburgból Bécsbe helyezte. Barbarossa Frigyes 1156. szeptember 8-án Henrik őrgrófot hercegi rangra emelte annak fejében, hogy Henriknek le kellett mondania Bajorországról. Hercegi jogait a szeptember 17-én kiadott Privilegium minus tartalmazta. f [5] Ezzel létrejött a Bajor Hercegségtől független Osztrák Hercegség.
Hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ KMTL: : szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
