Műcsarnok
| Műcsarnok | |
 | |
| a Hősök tere felől nézve | |
_(13227931683).jpg) | |
| Település | Budapest |
| Cím | 1146 Dózsa György út 37. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1895–1896 |
| Rekonstrukciók évei | 1991–1994 |
| Építési stílus | neoklasszicizmus |
| Tervező | Schickedanz Albert |
| Építész(ek) | Schickedanz Albert |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | szépművészeti múzeum |
| Elhelyezkedése | |
 Műcsarnok
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 43″ | |
 | |
| Műcsarnok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Műcsarnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt. Leginkább a mindenkori kortárs művészetek kiállításainak ad helyet. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia felügyelete alatt áll.
Története
1895–96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert (1846–1915) műépítész tervei szerint Herzog Fülöp Ferenc (1860–1925) közreműködésével. A második világháború okozta károkat 1949–50-ben Borsos László iránymutatásával állították helyre.[1]
Az épület bazilikális alaprajzú, eklektikus, neoklasszicista stílusú főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusszal, amelyet timpanon zár le. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő Szent István a művészetek pártfogója című mozaikja látható. A hosszában nyújtott, klinkertégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül. Deák-Ébner Lajos freskóval díszítette az épületet.
1989. június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991–94 között rekonstruálták. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.
Kapcsolódó szócikkek
Galéria
-
Az épület homlokzati főfreskója -
Az épület jobb oldali díszes sarka -
A „régi” Műcsarnok épülete az Andrássy úton
Jegyzetek
Források
- Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270. o. ISBN 9630034905
- Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest: Panoráma, 1996, 338. o. ISBN 9632437667
