MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Seprentyu (vitalap | szerkesztései) 2021. április 26., 10:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó szócikkek)
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Hivatalos névMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Típus
  • közlekedési társaság
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
Alapítva2016. november 7.
Székhely1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.
AlapítóBudapest Fővárosi Közgyűlés
IparágVárosi, elővárosi szárazföldi személyszállítás
TulajdonosMÁV Zrt.
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Alkalmazottak számakb. 1200
AnyavállalataMÁV Magyar Államvasutak Zrt.

Magyar cégjegyzékszám01-10-049023
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (Magyarország)
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 48″, k. h. 19° 06′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 48″, k. h. 19° 06′ 07″
A MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. weboldala
SablonWikidataSegítség

A MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (röviden MÁV-HÉV Zrt.) a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vasúti személyszállítással foglalkozó leányvállalata. A cég (korábbi nevén: BHÉV Zrt.) 2016. november 1-jétől üzemelteti a budapesti helyiérdekű vasút vonalait. Vállalati átalakulási folyamatot követően kapta végleges nevét, és hivatalosan 2017. február 23-tól lett a MÁV-csoport teljesjogú leányvállalata. [1]

Története

A BKV 1968-as megalakulásától kezdve üzemeltette a HÉV-vonalakat. A Fővárosi Közgyűlés 2016 augusztusában döntött arról, hogy a HÉV-ágazat kiválik a BKV Zrt.-ből, és 2016. november 7. napján létrejön a BHÉV Zrt.[2] A vállalat 2016. október végén az ágazat történetét bemutató kiállítással búcsúzott a Földalatti Vasúti Múzeumban.[3] A vagyonmegosztás során az új céghez kerültek a HÉV üzemeltetéséhez kapcsolódó vagyontárgyak. A társaság tulajdonjogát a főváros ezt követően átadta az államnak, és a cég a MÁV-csoport részévé vált. A cég neve 2017. február 23. napján MÁV-HÉV Zrt.-re változott.[4] Az elővárosi vasúti szolgáltatások megrendelését 2016. november 7-étől a Magyar Állam képviseletében előbb a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2018-tól az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el.

Dátum Vezérigazgató Vállalat neve
2016. november 7. – 2017. január 30. Feldmann Márton BHÉV Zrt.
2017. február 1. – 2018. szeptember 14. Pál László BHÉV Zrt., majd 2017. február 23-tól MÁV-HÉV Zrt.
2018. szeptember 15. – Keresztes Péter MÁV-HÉV Zrt.

Szolgáltatás

Budapest 15 elővárosi vasútvonalán zajlik Magyarország személyszállítási forgalmának döntő többsége, melyek közül utasforgalom szempontjából az első három helyen a MÁV-HÉV Zrt. vasútvonalai állnak. A vállalat és jogelődjei több mint 130 éve szolgálják ki Budapest és agglomerációja utazóközönségét öt viszonylaton (H5 Szentendre, H6 Ráckeve, H7 Csepel, H8 Gödöllő, H9 Csömör), közel 100 kilométeres vonalhálózaton.

A MÁV-HÉV Zrt. mint vasútvállalat, kategóriája szerint helyiérdekű elővárosi gyorsvasút: a közúti közlekedési szabályok (KRESZ) nem érvényesek rá, a vasútinál enyhébb, ugyanakkor ahhoz hasonló szabályrendszere van, szállítóképessége a metróénál kisebb, a villamosnál lényegesen nagyobb (10 000–15 000 fő/óra/irány).

A HÉV-eken csúcsidőszakban a követési idő igen sűrű (akár 5 percnél kevesebb is lehet), tanítási munkanapokon 892 vonat közlekedik, a napi utasszám 200 ezer fő körüli. A zöld vonatok évente 70-80 millió utast szállítanak.[5]

Általános adatok
H5 H6 H7 H8-H9 Összesen
Vonalhossz [km] 20,9 40,1 6,7 25,6+4,3 97,6
Állomás és megállóhely szám [db] 17 26 6 24 73
Átlagos megállótávolság [km] 1,31 1,60 1,34 1,36 1,41
Legnagyobb megállótávolság [km] 3,2 3,9 2,8 4,8
Legkisebb megállótávolság [km] 0,5 0,6 0,5 0,5
Csúcsidei menettartam [perc] 40 74 14 48/23
Napközi menettartam [perc] 39 73 14 48/23
Műszaki alapadatok
H5 H6 H7 H8-H9
Vontatási feszültség [V] 1100
Engedélyezett maximális sebesség [km/h] 60
Vasúti pálya felépítménye [kg/fm] 48,5
Legkisebb vonali ívsugár [m] 200 210 125 100
Legnagyobb emelkedő [‰] 26,5 22 15 35
Nyomtávolság [mm] 1435

A MÁV-HÉV Zrt. önállóan látja el az üzemeltetési, forgalmi, forgalomirányítási, jármű- és pályafenntartási feladatokat, azaz integrált vasútvállalat. A társaság személyszállító járműállománya 98 darab villamos motorvonatból áll, ezek három típuscsaládból tevődnek össze: az MIX/A, az MX és az MX/A motorvonatok. Öt járműtelepen (Szentendre, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Ráckeve) látnak el járműfenntartási tevékenységet (karbantartás, javítás, felújítás), a műhelyi beavatkozásokat Szentendrén, Cinkotán és Dunaharasztiban végzik.

A HÉV menetrendszerűsége 99% feletti, a járműkiadás a koros járműpark ellenére közel 100%-os. Az elmúlt évek adatai alapján a menetrendszerűségi mutató az alábbiak szerint alakul:[6]

Év H5 H6 H7 H8-H9 Összesen
2019 99,87% 99,76% 99,96% 99,62% 99,81%
2018 99,72% 99,48% 99,89% 99,73% 99,74%
2017 99,72% 99,48% 99,89% 99,73% 99,74%
2019. év menetrendtartási mutatói
H5 H6 H7 H8-H9 Összesen
Tervezett menetek száma 92 201 43 213 86 680 80 355 302 449
Közlekedett menetek száma 91 940 43 115 86 448 80 043 301 546
Kimaradt menetek száma 261 98 232 312 903
Menetteljesítési arány 99,72% 99,77% 99,73% 99,61% 99,70%
Késett menetek száma 116 102 36 306 560
Menetrendszerűség 99,87% 99,76% 99,96% 99,62% 99,81%

A mutatószámok alapján a MÁV-HÉV Zrt. Európa egyik legpontosabb vasútvállalata.[7][8][9]

Járművek

A MÁV-HÉV Zrt. járműparkja főleg villamos motorvonatokból áll, de a figyelmes utas találkozhat néhány dízel járművel is, a HÉV nosztalgia flotta pedig igen különleges, egyedi darabokkal büszkélkedhet.

MIX/A + PXXV/A MX + PXXVII MX/A + PXXVIII/A MX/AK + PXXVIII/AK
A motorvonat elrendezése motorkocsi + pótkocsi + motorkocsi
Gyártás helye Budafok, Dunakeszi Hennigsdorf (NDK) Hennigsdorf Budapest (felújított MXA)
Kocsiszám mennyiség (motor+pót db) 14+7 32+16 148+74 2+1
Jellemző vonal, melyen közlekedik H7 H6 minden HÉV-vonal H5
Megengedett maximális sebesség [km/h] 70 80 70 70
Maximális gyorsítás [m/s2] 0,6 0,62 0,62 0,62
Maximális lassítás (villamos ellenállásfék) [m/s2] 1,4 1,3 1,3 1,3
Legkisebb járható ívsugár [m] 60 60 60 60
A szerelvény teljes hossza [mm] 54 008 53 430 53 430 53 430
motorkocsi pótkocsi motorkocsi pótkocsi motorkocsi pótkocsi motorkocsi pótkocsi
Kocsiszekrény hossza [mm] 17 537 17 274 17 810 17 810 17 810 17 810 17 810 17 810
Kocsiszekrény legnagyobb szélessége [mm] 2880 2880 2880 2880 2880 2880 2880 2880
Maximális padlómagasság [mm] 770 770 825 825 825 825 825 825
Ülőhelyek száma 51 54 56 60 47 52 57 62
Állóhelyek száma 97 94 87 95 80 90 85 93
Összes férőhely [szerelvény] 444 439 441 396
A szerelvény tömege [t] 99,5 94 91 91
Szerelvény darabszáma 7 16 74 1
Gyártás éve 1963–1966 1971 1975–1983 1983
HÉV járműflotta
HÉV járműflotta

Egy háromkocsis motorvonat (kisegység) csúcsidőben egy másikkal csatolva együtt közlekedik (nagyegység). A motor és pótkocsik összesen 98 kisegységet; vagy 48 nagyegységet tesznek ki (az MIX/A motorvonat csak azonos sorozatú motorvonattal csatolható).

A HÉV jövője, fejlesztések

A HÉV-ágazat megújítása a Balázs Mór Terv céljait, azaz:

  • az élhető városi környezet kialakítását;
  • a biztonságos, a kiszámítható és integrált közösségi közlekedés kialakítását;
  • a térségi kapcsolatok javítását

figyelembe véve történik.

A közösségi közlekedésnek vonzó alternatívának kell lennie az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek eszközei:

  • Javuló kapcsolatok, amelyeket:
    • meglevő megállóhelyek áthelyezésével, újak létesítésével, a felesleges megállóhelyek megszüntetésével jó átszállási kapcsolatok (intermodális csomópontok, optimalizált módváltópontok, P+R parkolók) létesítésével;
    • a városi gyorsvasúti és vasúti elővárosi hálózat kiegészítésével elsősorban a Belváros jobb elérése érdekében hálózatfejlesztéssel;
    • komplex pályarekonstrukcióval, beleértve az áramellátás, hírközlés elemeinek korszerűsítését és a biztosítóberendezések teljes körű kiépítését is;
  • a jelenlegi, 43 évet meghaladó átlagéletkorú vonatok helyett, XXI. századi követelményeknek megfelelő utaskomfortú járművek beszerzésével;
  • jobb szolgáltatásokkal (rövidebb menetidő a biztonsági szint fokozásával), utastájékoztatás valós idejű információ nyújtásával, ösztönző tarifarendszerrel és tarifaközösséggel;
  • a szolgáltatók között intézményesített együttműködés kiszélesítésével, az idejét múlt jogszabályi rendelkezések megvalósításával kell elérni.

A HÉV fejlesztésének jogszabályi alapját „a budapesti elővárosi gyorsvasúti vonalak (HÉV) egységes rendszerben történő fejlesztéséről” szóló 1565/2018 (XI.10) Korm. határozat[10] teremti meg. A Határozat főbb pontjai az alábbiak:

„A Kormány egyetért a HÉV-vonalak infrastrukturális felújításának szükségességével, az alábbiak szerint:

  • a 2018 márciusában elkészült „H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV fővárosi kötöttpályás hálózatba való integrálásának előkészítése” című Megvalósíthatósági Tanulmány alapján, az elővárosi gyorsvasúti integrációjával megvalósuló észak-déli közlekedési tengely (Ráckeve/Csepel/Kunszentmiklós-Tass – Kálvin tér – Belváros – Kaszásdűlő –Szentendre/Esztergom) létrehozásával.
  • Első ütemben, a 2021-2027 közötti európai uniós programozási időszakban, a H6 (Ráckeve) és a H7 (Csepel) vonalak átfogó fejlesztésével a vonalak Kálvin térig való meghosszabbításával, a H5 (Szentendre) vonal Békásmegyer-Szentendre közötti szakaszának teljes átépítésével, a Batthyány tér-Békásmegyer szakasz állomásainak, utasforgalmi létesítményeinek és utastájékoztatási rendszerének korszerűsítésével.
  • Előírja a Kálvin tér – Kaszásdűlő vonalszakaszra Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány készítését, amely kiegészül a Békásmegyerig tartó vonalszakasz pályakapacitás-növeléséhez szükséges feltételek (különszintű csomópontok, esetleges felszín alatti vonalvezetés) meghatározásával.

Egyetért továbbá a H8 Budapest–Gödöllő és a H9 Budapest–Csömör vonalak elővárosi gyorsvasúti célú, a városfejlesztéssel is összhangban megvalósítandó átfogó fejlesztésével, azzal, hogy

a)     a vonalak elővárosi gyorsvasúti üzemmódú fejlesztése kerüljön előkészítésre,

b)     a vonalak infrastruktúrája kerüljön átalakításra a fejlődő és növekvő lakosságszámú fővárosi és agglomerációs épített környezethez illeszkedően, a területi elvágó hatást jelentősen mérséklendő, az érintett közterületek nagyvárosi minőségű fejlesztését szem előtt tartva,

c)     vasútforgalmi, településfejlesztési és településszerkezeti szempontból a vonalakon kialakított megállóhelystruktúra felülvizsgálata történjen meg,

d)     a vonalcsoport az Örs vezér terén bekötésre kerüljön az M2 metróvonal meglévő nyomvonalába, és létesüljön új átszállókapcsolata Törökőrnél a 100a vasútvonallal és Rákosfalvánál a körvasúttal,

e)     kerüljön előkészítésre a Budapest XVII. kerületi, rákoskeresztúri szárnyvonal,

f)      kezdődjön meg a H8 Cinkota–Gödöllő, valamint a H9 Cinkota–Csömör vonalszakaszok felújításának tervezése úgy, hogy az M2 metróvonal–H8/H9 vonal összekötése, illetve annak megvalósulásáig az eltérő műszaki kötöttségű gyorsvasúti üzem fenntartása is biztosított legyen.”

A Kormányhatározat rendelkezik a H5, H6, H7 vonalakra új járművek beszerzésének előkészítéséről, feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatásáról. A beérkezett ajánlatok ismeretében a szükséges forrás biztosításáról újabb Kormányhatározat dönt. A MÁV-HÉV Zrt., a beszerzendő járműveinek műszaki specifikációját elkészítette. Jelenleg a közbeszerzési dokumentumok összeállítása zajlik.

A H5-H6-H7 vonalak fejlesztésének előkészítésére,[11] melynek határideje 2023. december 31., a Kormány a KKBK (BFK NZrt.) – MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma számára IKOP forrásból 13,7 Mrd Ft-ot biztosít. A Kormányhatározatban nevesített projekt tervezési feladatainak uniós, nyílt közbeszerzési dokumentációját a konzorcium összeállította, az ajánlati felhívás 2020. február 24-én az Unió hivatalos lapjának elektronikus felületén megjelent. Jelenleg (2020. április) a beérkezett pályázatok értékelése zajlik.

Az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV vonal összekötésére, a vonali infrastruktúra kiépítésére és alkalmas járművek beszerzésére a Budapesti Közlekedési Központ beruházása keretében kerül sor. Az engedélyezési tervdokumentációt a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. a Hatóság részére benyújtotta, azonban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. február 27-i ülésén elhalasztotta a projekt megvalósítását. Emiatt a Tervező a Hatóságtól az engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte.

Jegyzetek

  1. MÁV-HÉV Zrt. - Céginfo.hu. www.ceginfo.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  2. Zrt, HVG Kiadó: Hivatalos: válik a BKV és a HÉV, jegyezzük meg a BHÉV nevet (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. augusztus 31. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  3. Budapest portál | "Hévvel, lélekkel” kiállítással búcsúzik a BKV Zrt. a HÉV-ágazattól. budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  4. Átvette a HÉV-et a MÁV | Híradó. web.archive.org, 2017. január 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  5. A HÉV és Budapest elővárosi közlekedése | mav-hev.hu. www.mav-hev.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. Menetrendszerűségi mutató | mav-hev.hu. mav-hev.hu. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. Drága, késik, nem jár, ha mégis, lassú - Így is imád vonatozni a magyar (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. DB: nem olyan pontosak, mint voltak. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. Menetrendszerűség (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2015. június 11. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. Nemzeti Jogszabálytár. njt.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  11. H5–H6/H7 vonalak összekötése – az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének előkészítése projekt | mav-hev.hu. www.mav-hev.hu. (Hozzáférés: 2020. április 24.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek