Moszin–Nagant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moszin-Nagant ismétlőpuska (M1891)
Mosin Nagant series of rifles.jpg

Típus ismétlőpuska
Ország  Orosz Birodalom
Flag of the Soviet Union.svg Szovjetunió
Oroszország Oroszország
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1891-1998
Használó ország Afganisztán,
Albánia,
Kína,
Kuba,
Kelet-Németország,
Finnország,
Észak-Korea,
Oroszország,
Szovjetunió,
Románia,
Lengyelország,
Magyarország,
Egyiptom,
Irak,
Szíria,
Észak-Vietnam
Háborús alkalmazás Orosz–japán háború,
Első világháború,
Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban,
Török függetlenségi háború,
Spanyol polgárháború,
Második kínai–japán háború,
Második világháború,
Kínai polgárháború,
Koreai háború,
Vietnami háború,
A Szovjetunió afganisztáni háborúja,
Délszláv háború,
Első csecsen háború,
Második csecsen háború
Iraki háború
Műszaki adatok
Űrméret 7,62
Lőszer 7,62×54 mm R
Tárkapacitás 5
Működési elv kézi működtetésű hengeres zár, forgó-toló záras
Tömeg 4 kg (M91/30)
3,4 kg (M38)
4,1 kg (M44) kg
Fegyver hossza 1232 mm (M91/30)
1013 mm mm
Csőhossz 730 mm (M91/30)
514 mm
Csőtorkolati sebesség 770 - 880 m/s
Max. lőtávolság 1800 m
Irányzék típusa nyílt

A Moszin-Nagant-karabély a cári orosz hadseregben 1891-ben rendszeresített 7,62 mm űrméretű, belsőtáras ismétlőkarabély. Ismert még M1891 és Moszin-karabély néven, de gyakran nevezik háromvonalas puskának[1] is. A cári hadsereg, majd modernizált változata a Vörös Hadsereg alapvető gyalogsági lövészfegyvere volt az AK-gépkarabély megjelenéséig. A fegyvert Szergej Moszin tervezte, a konstrukcióhoz pedig a belga Léon Nagant által szerkesztett középágytárat használta fel.

1930-ban korszerűsítették. Csökkentették a tömegét, a cső, és így a fegyver hosszát, valamint új irányzékot kapott. A modernizált karabélyt M1891/30 típusjellel rendszeresítették. Optikai irányzékkal felszerelve mesterlövész fegyverként is használták a szovjet mesterlövészek. Az M1891/30 a második világháború után a Magyar Néphadseregben is rendszeresítve volt 48 M. puska néven.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A cső űrmérete (7,62 mm) a régi orosz hosszmérték, a 2,54 mm-nek megfelelő vonal szerint.
  2. Lásd a fegyver anyagismeret és lőutasítását a kalasnyikov.hu-n.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Zoltán, Nagy István: Kézi lőfegyverek, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-326-338-7, p. 107.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszin–Nagant témájú médiaállományokat.