Keglevich István (intendáns)

	Keglevich István
	Keglevich István az 1890-s években
Született	1840. december 18.; Bécs
Elhunyt	1905. május 29. (64 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Esterházy Angelika; Lánczy Ilka
Élettársa	Lánczy Ilka
Gyermekei	Keglevich Imre; Lánczy Margit
Szülei	Keglevich János; Creneville-Folliot Viktória Eugénia
Foglalkozása	katona; kamarás; színigazgató; politikus;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. február 23.); magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.); a magyar főrendiház tagja (1887. október 1. – 1890. december 18.); a magyar főrendiház tagja (1891. december 28. – 1905. március 22.); magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1905. május 29.);
Halál oka	párbaj
	A Wikimédia Commons tartalmaz Keglevich István témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. október 12.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk A színházi és operaházi intendáns és politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Keglevich István (egyértelműsítő lap).

Buzini gróf Keglevich István (Bécs, 1840. december 18. – Budapest, 1905. május 29.) magyar császári és királyi kamarás, az Országgyűlés Főrendiházának tagja. Az állami színházakat felügyelő intendáns.^[1] Lánczy Ilka férje, Lánczy Margit édesapja.

Élete

Gróf Keglevich János Nepomuk (1786-1856) főudvarmester és gróf Creneville-Folliot Viktória Eugénia (1816-1900) fia. Tanulmányai végeztével 1857-ben a katonai pályára lépett és a főhadnagyiságig vitte a 11. sz. dzsidás ezrednél. Az olasz hadjárat után a hadseregből kilépett. 1860. szeptember 29-én Pozsonyban feleségül vette Esterházy Angelikát (1842-1921). Ebből a házasságból született fiuk, Keglevich Imre (1862-1895). Keglevich István 1861-ben a főrendiház korjegyzője volt. 1865-ben mint országgyűlési képviselő a konzervatív párthoz tartozott. 1867-ben lemondott mandátumáról és ettől kezdve a gazdasági téren működött.

1880-ban a Bars vármegyei gazdasági egylet élére állva nagy tevékenységet fejtett ki a hitelszövetkezetek érdekében; felállította továbbá a zsitvaújfalusi földmíves-iskolát és a jótékonyság terén is buzgólkodott, 20 000 forinttal járulván az aranyosmaróti kórház alapításához, 6000 forintot adott a kisdedóvó céljaira. 1883-ban a magyar bortermelők országos szövetkezetének létrehozásán fáradozott; e vállalkozás azonban nem sikerült. Az országos gazdasági egyesületben és a szesztermelők országos egyesületében szintén tevékenységet fejtett ki.

Politikai szereplésének fonalát a főrendiházban vette fel ismét, midőn a keresztyén-zsidó házassági törvényjavaslat mellett tartott beszédével nagy feltűnést keltett. 1884-ben az aranyosmaróti kerületben választatott meg pártonkívüli programmal és csakhamar a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. 1885 elején a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa lett. Mandátumáról ekkor lemondott, de újra megválasztatott. 1887 vége felé intendánsi állásáról mondott le. A főrendiházi tagsághoz való jogát, a vagyoni cenzus alapján^[2] elvesztette, I. Ferenc József magyar király azonban élethossziglani taggá nevezte ki. Elnöklete alatt jött létre a magyar Vígszínház Részvénytársaság. 1898-ban újból az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa lett, azonban amikor az együttesekkel, a vezetőkkel és a színészekkel konfliktusba került, 1902-ben megint lemondott. Második felesége Lánczy Ilka volt, ebből a frigyből született Lánczy Margit leányuk.

1905. május 29-én Hentz Károly néppárti képviselővel vívott kardpárbajban vesztette életét.^[3]^[4] Sírja kívánságának megfelelően Bódvarákón található, ahol 1905. május 31-én helyezték örök nyugalomra.^[5]

Írásai

Cikkei a Borászati Lapokban (1881-84.), a Nemzetben (1886. 319. sz. Az operaház válságáról, 1893. 241. sz. Munkácsy Árpádja); a Magyar Salonban (1891. A Magyar vígszínház, Munka és haladás, 1892. Duse Eleonora, A porczellángyártás felfedezése Európában, 1892. Az újkor legkiválóbb színésznői, A színpadi öltözék); a Pesti Hirlapban (1891. 221., 223. szám mentelmi jog és párbaj, 227. szám Párbaj és a társadalom, 268. szám Az előadó művészet Magyarországon); a Pester Lloydnak is munkatársa volt.

Munkái

A magyar mezőgazdasági szövetkezetek kérdése és nézetek annak megoldására vezetendő rendszer fölött. Emlékirat az országos gazdasági egyesület szövetkezeti osztályához. Budapest, 1882.
Über Vereinsthätigkeit auf dem Gebiete der Landwirthschaft. II. Bericht an den Landes-Agrikultur-Verein über landwirthschaftliches Verbandwesen. Budapest, 1882.
Felhívás Magyarország szőlőbirtokosaihoz egy országos borászati szövetkezet létesítése tárgyában. Intézi az országos m. gazdasági egyesület megbízásából. Budapest, 1882.
Keglevich István gróf jelentése a magyar bortermelés érdekében Francziaországban tett utazásának eredményéről. Budapest, 1882.
A magyar bortermelők országos szövetkezete miként fog működni? Budapest, 1883. (Különnyomat a Magyar Földből.)
Szőlőink átalakítása. Budapest, 1883.
Javaslat a gazdasági egyletek szervezete és munkaterve tárgyában. Budapest, 1884.
Keglevich István gróf véleménye az operáról. Budapest, 1887.
Műiparunk és a lakberendezések tárlata 1892-ben. Budapest, 1891. (Különnyomat a Pesti Hirlapból.)

Országgyűlési beszédei (1865-68.) a Naplókban vannak.

Jegyzetek

↑ Keglevich István (buzini gróf)
↑ Tóth-Barbalics, Veronika: A magyar főrendiház a dualizmus időszakában, különös tekintettel a ház 1885. évi reformjára és annak következményeire a magyar politikai életben (Doktori disszertáció) pp. 268. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2015. (Hozzáférés: 2021. január 3.) „a főrendiházi reform a földbirtokláshoz, illetve a föld megműveléséből származó jövedelem után fizetett adó mértékéhez kötötte a főrendiházi tagsági jog gyakorolhatását.” A küszöbértéket - a minimális földadót - 3000 Forintban határozták meg.
↑ Szatmári Napló, 1905. május (2. évfolyam, 59-68. szám), library.hungaricana.hu
↑ Színészkönyvtár. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)
↑ „Ki-ki világítson a maga helyén" - Bódvapress. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)

Források

EPA.USZK
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái - MEK
Színészkönyvtár
Magyar színházművészeti lexikon
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

[1] Keglevich István (buzini gróf)

[2] Tóth-Barbalics, Veronika: A magyar főrendiház a dualizmus időszakában, különös tekintettel a ház 1885. évi reformjára és annak következményeire a magyar politikai életben (Doktori disszertáció) pp. 268. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2015. (Hozzáférés: 2021. január 3.) „a főrendiházi reform a földbirtokláshoz, illetve a föld megműveléséből származó jövedelem után fizetett adó mértékéhez kötötte a főrendiházi tagsági jog gyakorolhatását.” A küszöbértéket - a minimális földadót - 3000 Forintban határozták meg.

[3] Szatmári Napló, 1905. május (2. évfolyam, 59-68. szám), library.hungaricana.hu

[4] Színészkönyvtár. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)

[5] „Ki-ki világítson a maga helyén" - Bódvapress. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 12.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Keglevich István

Keglevich István az 1890-s években
Született	1840. december 18. Bécs
Elhunyt	1905. május 29. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Esterházy Angelika Lánczy Ilka
Élettársa	Lánczy Ilka
Gyermekei	Keglevich Imre Lánczy Margit
Szülei	Keglevich János Creneville-Folliot Viktória Eugénia
Foglalkozása	katona kamarás színigazgató politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. február 23.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.) a magyar főrendiház tagja (1887. október 1. – 1890. december 18.) a magyar főrendiház tagja (1891. december 28. – 1905. március 22.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1905. május 29.)
Halál oka	párbaj
A Wikimédia Commons tartalmaz Keglevich István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)