Zádor Dezső (operaénekes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az operaénekesről szól. Hasonló címmel lásd még: Zádor Dezső (egyértelműsítő lap).
Zádor Dezső
Született1873. március 8.[1][2][3]
Felsőkorompa[4][3]
Elhunyt1931. április 24. (58 évesen)[1][2]
Berlin[5]
Házastársa?
Emma Bass (Grünebaum) (h. 1924. augusztus 21.–1931. április)
Foglalkozása
  • operaénekes
  • operarendező
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1896–1897, operaéneklés)
Sablon • Wikidata • Segítség

Zádor Dezső, külföldön Desider Zador (Felsőkorompa, 1873. március 8. – Berlin, 1931. április 24.) operaénekes (bariton), operarendező, a Tanácsköztársaság alatt az Operaház igazgatója.[6][7]

Életút[szerkesztés]

A Zeneakadémiára 1896-ban iratkozott be, mesterei Adele Passy-Cornet és Pauli Richárd voltak, majd Bécsben tökéletesítette tudását. Czernowitzba (a Monarchia Bukovina tartományába) szerződött, ahol a Figaro házassága Grófjaként debütált, majd 1898 és 1901 között az elberfeldi (Wuppertal) Városi Színház tagja lett, majd az Angelo Neumann által vezetett Prágai Német Színház szerződtette, melynek 1906-ig maradt tagja. Itt készítette első lemezfelvételeit már 1903-ban, hogy aztán pályájának következő állomásán, Berlinben Valentinként 1908-ban részt vehessen a Faust világelső 2.5 órányi anyagot tartalmazó stúdió-felvételén. Zádor 1911-ig maradt a Komische Oper tagja, közben Zürichben, Hágában, Münchenben, Drezdában és Londonban is vendégszerepelt, elsősorban Wagner-szerepekben. Berlinből Drezdába szerződött, ahol 1916-ig állt az Udvari Opera alkalmazásában. 1913-18 közt rendszeresen vendégszerepelt a Népoperában, közben a drezdai udvari színház állandó tagja volt. Gróf Bánffy Miklós intendáns 1918. május 1-én főrendezőnek szerződteti Zádort, ebben a minőségben felújítások sorát gondozza, legjelentősebb önálló rendezése Bartók: A kékszakállú herceg várának ősbemutatója volt. December 11-én Lovászy Márton miniszter ideiglenesen az évad végéig igazgatónak nevezi ki Zádor Dezsőt, a főzeneigazgató Egisto Tango lesz. Érdemük, hogy az Operaházat sikerül egyben tartaniuk, és nem került sor drámai változásokra. A Tanácsköztársaság bukása után 1919. szeptember 15-én azonnali hatállyal felmentik mindkettőjüket. A berlini Staatsoper szerződteti, visszatér a Covent Gardenbe, 1922 és 1924 között nagy észak-amerikai turnékon is részt vesz. 1921-ben Napóleont játssza a Der Stier von Olivera című némafilmben, egy évvel később Nathan Rothschildot a Die fünf Frankfurterben. 1924-ben megházasodott, felesége az amerikai származású alt, Emma Zador-Bassth. A művész ugyanettől az évtől haláláig charlottenburgi Städtische Oper tagja lett. Halála után a színészkaszinó igazgatójaként is gyászolták.

Főbb szerepei[szerkesztés]

  • Charpentier: Louise - Apa
  • Gounod: Faust - Valentin, Mefisztó
  • Leoncavallo: Parasztbecsület - Alfio
  • Leoncavallo: Zaza (címszerep)
  • Mozart: Figaro házassága - Gróf
  • R. Strauss: Ariadne Naxosban - zenetanár
  • Verdi: Rigoletto (címszerep)
  • Verdi:Trubadúr - Luna
  • Wagner: Ring (Rajna kincse, Siegfried, Istenek alkonya) - Alberich
  • Wagner: Parsifal - Klingsor
  • Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok - Pogner, Hans Sachs

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ a b Magyarországi felsőoktatási intézmények (1580-1918). (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  5. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
  6. ↑ Elfeledett magyar énekesek – Zádor Dezső, a Tanácsköztársaság operaigazgatója. Caruso. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  7. ↑ Zádor Dezső. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. június 12.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zádor_Dezső_(operaénekes)&oldid=22733811”