Kék cinege

Kék cinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Cinegefélék (Paridae) Nem: Cyanistes Faj: P. caeruleus
Tudományos név
Cyanistes caeruleus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Parus caeruleus
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kék cinege témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kék cinege témájú médiaállományokat.

A fiókák eleinte csupaszok és vakok

Fészekodúból kitekintő fiatal madár

A kék cinege, sokszor becézően kékcinke (Cyanistes caeruleus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj, az európai régió egyetlen sárga-kék cinegefaja.

Rendszerezés

Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus caeruleus néven.

Előfordulása

A kék cinege alapvetően európai madárfaj. Gyakorlatilag az egész kontinens területén találkozhatunk vele, de Észak-Afrika mediterrán területein és a Közel-Kelet kevésbé száraz vidékein is megél. Egyedül a különösen hideg övezeteket kerüli, de az ember közelségéhez jól alkalmazkodott.

Alfajai

• európai kék cinege (Parus caeruleus caeruleus) – Európa
• angol kék cinege (Parus caeruleus obscurus) – Egyesült Királyság
• baleári kék cinege (Parus caeruleus balearicus) – Baleár-szigetek
• észak-afrikai kék cinege (Parus caeruleus ultramarinus) – Marokkó, Algéria, Tunézia
• kanári-szigeteki kék cinege (Parus caeruleus degener) – Gran Canaria (Kanári-szigetek)
• La Palma-i kék cinege (Parus caeruleus palmensis) – La Palma (Kanári-szigetek)
• hierro-szigeti kék cinege (Parus caeruleus ombriosus) – Hierro (Kanári-szigetek)
• perzsa kék cinege (Parus caeruleus persicus) – Kis-Ázsia, Irán
• Parus caeruleus calamensis
• Parus caeruleus ogilastrae
• Parus caeruleus orientalis
• Parus caeruleus raddei
• Parus caeruleus satunini

Megjelenése

A színpompás kis madár nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Csőre, torka, valamint fehér arcfoltjait közrefogó szem- és nyakszalagja fekete, hasa sárga, háta és szárnyai zöldes színűek. A számos alfaj közül az Észak-Afrikában és Kanári-szigeteken élők élénkebb színűek, de hátuk és fejtetejük sötétebb, míg a perzsa alfaj fakóbb színezetű. Az európai alfajoknál megfigyelhető fehér szárnyfoltok sokszor hiányozhatnak.

A nemek egyformák. A kék cinege átlagos testtömege 9-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.

Életmódja

A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.

Énekhangja vidám trilla, egyébként sokféle hangadása közül a legismertebb a „tszí-tszí-tszí-tszit”.

Szaporodása

A kék cinege szaporodása különféle természetes és mesterséges erdőkhöz kötődik, mivel fészkét faodvakban rendezi be. Gyakori vendég a kihelyezett fészekodvakban. Az elfoglalt odvakban gyökerekből és fűszálakból építi fel fiókái jövendő lakhelyét, amit mohával és szőrszálakkal puhán kibélel. Évente kétszer költ. A költés ideje április-július között van.

Egy fészekalj kb. 12 tojásból áll, amelyeken a szülők felváltva kotlanak két hétig. A kikelő csupasz és vak fiókák fészeklakók, de alig 18-22 napon belül kitollasodnak és kirepülnek. Addig gondos szüleik különféle ízeltlábúakkal, különös szeretettel lárvákkal táplálják őket.

Kárpát-medencei előfordulása

Gyakorinak mondható.

A magyarországi állomány az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Mecsekben és a Dél-Dunántúlon a legsűrűbb, és az Alföld délkeleti részén a legritkásabb. Becslések szerint Magyarországon 170 000 – 270 000 fészkelő pár élhet.

Védettsége

Az emberi közelséghez alkalmazkodott faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
• ITIS szerinti rendszerbesororlása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
• Az MME Monitoring Központ adatlapja
• Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

Külső hivatkozás

• Videó a fajról