Homok-hegyi-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2020. november 10., 21:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Homok-hegyi-barlang
A Homok-hegyi-barlang egyik, függőleges bejárata
A Homok-hegyi-barlang egyik, függőleges bejárata
Hossz12 m
Mélység4,2 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés4,2 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájBudai-hegység
Barlangkataszteri szám4761-3
Elhelyezkedése
Homok-hegyi-barlang (Magyarország)
Homok-hegyi-barlang
Homok-hegyi-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 18° 58′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 50″, k. h. 18° 58′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Homok-hegyi-barlang témájú médiaállományokat.

A Homok-hegyi-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található barlang.

Leírás

Triász dolomitban jött létre. Lehet, hogy mesterséges eredetű.

Előfordul irodalmában Határ-nyergi-barlang (Kordos 1984), Mátyás-király-barlang (Kordos 1984) és Mátyás király barlang (Bertalan 1976) neveken is.

Kutatástörténet

Az 1964-ben kiadott Az országos kék-túra útvonala mentén című könyvben meg van említve, hogy a Gyulavár (Homokhegy) nevű dombon beomlott kavernák vannak. Az 1966-ban napvilágot látott útikalauz szerint a Gyulavár (Homok-hegy) sétaút felőli erdős részén két kaverna található.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy a Mátyás király barlang a Budapest II. kerületében lévő hármashatár-hegyi vitorlázó repülőtér D-i sarkán emelkedő, hasonló nevű domb É-i oldalán nyílik. A 8 m hosszú üreg bejárata vízszintes folyosó és kürtő. Elképzelhető, hogy mesterséges eredetű folyosó, amelynek van egy (esetleg kettő) kürtője. Korlátozás nélkül megtekinthető turista látványosság, amelyet az új turistatérképek jelölnek. Nagyon kicsi veszélyeztetettsége. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 kézirat alapján lett írva.

Az 1983. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett, hogy a Gyula-vár ÉNy-i oldalában, a felső részen rövid (irodalomban 8 m hosszú) barlang van. A főbejárat után egy kürtő nyílik a felszínre, de a járatban egyenesen továbbmenve végül a domb oldalában ki lehet bújni. Triász dolomitban jött létre. Az FTSK Barlangkutató Szakosztály nem kutatta és nem mérte fel. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában a Budai-hegység barlangjai között szerepel a barlang Mátyás-király-barlang néven Határ-nyergi-barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve.

Irodalom

További irodalom

  • Bertalan Károly: Kézi jegyzetek. Kézirat. (1959-től íródott.)
  • Papp Ferenc: Dunántúl karsztmorfológiája. Kézirat. Budapest, 1961. 65. old. (A kézirat megtalálható a Bibliotheca Speleologica gyűjteményében.)

További információk