Hajagos

	Hajagos (Klokočov)
	; Hajagos zászlaja
	; Hajagos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1358
Polgármester	Monika Hudáčková
Irányítószám	072 36
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
	Népesség
Teljes népesség	409 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	138 m
Terület	11,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°E
	Hajagos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hajagos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. október 19.) ezen a változaton alapul.

Hajagos (1899-ig Klokocsó, szlovákul: Klokočov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 10 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.

Története

1358-ban említik először a nagymihályi uradalom részeként. A 17. században szegény község volt 150 lakossal. A Sztáray, Szemere, Daróczi és Niczky családok birtokolták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KLOKOCSO. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vinnának szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klokocsa, tót falu, Ung vmegyében, Vinna fil., 340 lak. ut. p. N.-Mihály.”^[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 648, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 404 lakosából 390 szlovák.

Nevezetességei

A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1670 körül épült. A templom nevezetessége a Könnyező Szűzanya kegyképe, melyet 1904-ben Rozskovics Emánuel ungvári festőművész készített. A kép másolat, eredetije 1670-ben készült. Amikor az itt táborozó erdélyi sereg egyik református katonája lándzsájával átszúrta, a kép véres könnyeket hullatott. A képet Munkácsra, majd Bécsbe vitték. 1769-ben Mária Terézia visszaküldte, de nyoma veszett. Ma a másolat látható a templomban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]