Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia

Szent Anna-plébánia
Vallás	Keresztény
Felekezet	Római katolikus
Egyházmegye	Esztergom-budapesti
Egyházközség	Budapest Budai-Északi espereskerület
Püspök(ök)	Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Pap(ok)	Jánosa Domokos (plébános)
Segédlelkész	Petru-Mihaita Mogda
Építési adatok
Építése	1740 – 1761
Stílus	barokk
Tervezője	Hamon Kristóf
Felszentelés	1805. augusztus 4.
Elérhetőség
Település	Budapest I. kerület
Hely	1011 Budapest, Batthyány tér 7.
Elhelyezkedése
Szent Anna-plébánia Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 21″, k. h. 19° 02′ 18″47.505833333333, 19.038333333333
A Szent Anna-plébánia weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia Budapest I. kerületének egyik római katolikus plébániája. Temploma, a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, gyakran használt rövid nevével Szent Anna-templom a Batthyány tér egyik legjelentősebb épülete, a budai Duna-part látképének jellegzetes eleme. Építése 1740-ben indult meg Hamon Kristóf építőmester tervei alapján, halála után Nöpauer Máté fejezte be az épületet, 1761-ben.

Története

A plébániát 1390-ben alapították, de 1540-ben elpusztították a törökök. Újraalapítása 1687-ben történt meg, az anyakönyvezés pedig 1693-ban indult. Sinzendorf Vencel gróf 1626-ban az elpusztult plébánia alapfalaira emeletes házat építtetett, ezt 1720-ban Forstmayer Mátyás fakereskedő megvásárolta, majd kocsmát nyitott benne. 1724-ben Buda város tanácsa vette meg a telekkel együtt és Fiedler Henrik János kőművesmesterrel alakíttatta a házat toronnyal kápolnává és plébániává, amelynek szolgálatát a jezsuiták látták el, az egyre gyarapodó hívek számára 1740-ben kezdték meg a Szent Anna-templom építését. A tervezéssel és az építésvezetéssel Hamon Kristóf építőmestert bízták meg. 1746-ra készült el a szentély, amelyet ideiglenesen templomként használtak. 1748-ban Hamon meghalt, a templom építését egykori pallérja, később özvegyének férje, a brünni Nöpauer Máté folytatta, majd 1761-ben fejezte be. Az 1763. évi földrengés kárainak helyreállítását Kögl Ádám SJ és Hamon János, az építést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Egyúttal a főhomlokzat dús szobordíszének elhelyezéséről is gondoskodott. 1773-ban a rend feloszlatása és a sűrű plébánosváltozás miatt a templomot elhanyagolták; helyreállítását Hikisch Kristóf építőmester végezte el, majd 1805. augusztus 4-én felszentelték a templomot. 1950 környékén a metróépítés közben felmerülő talajmunkálatokra hivatkozva a templomot le akarták bontani, ám 1954-ben elálltak a tervtől. 1978 és 1985 között teljes belső-, majd 1992 és 1997 között teljes külső felújítást végeztek az épületen. Itt hantolták el 1783-ban a világutazó Jelky Andrást mint Consiliarius hollandicust (Jelky András – Wikipédia (wikipedia.org)

A templom

A templom belseje

A templom éjszaka

A 21,5 méter széles és 55 méter magas kéttornyú homlokzatával északi irányba néző templomhoz a plébániaház kelet felől csatlakozik. A főhomlokzat síkjában a kosáríves főkapu a Hit, Remény és Szeretet szoborallegóriáival díszített, felette helyezkedik el a kórus nagy, kronosztikonnal ékesített ablaka. A második emeleten álló fülkében Máriát bemutató Szent Anna, fölötte a timpanonban Buda városának címere, legfelül Istenszem sugárzik, hódoló angyalok között. Ovális kupola fedi a templomhajó nyolcszög alapú terét, északi irányból csatlakozik a toronyalapoktól körülvett orgonakarzat alatti előcsarnok, dél felől pedig a diadalívvel nyíló, csehboltozatos szentély, amelynek Szentháromság-freskóját Vogl Gergely, a kupola Oltáriszentség-képét Kontuly Béla és Molnár C. Pál festették, 1938-ban. Az ovális kupolateret kompozit pilaszterek szegélyezik keleti és nyugati sarkai mögött lévő négy csigalépcsőn keresztül érhetők el az emeleti helyiségek. Délen találhatóak az oratóriumok, északon pedig az orgonakarzat. Hatalakos szoborcsoport látható a főoltárnak a jeruzsálemi nagytemplomot szimbolizáló építményében: a gyermek Máriát a templomban bemutató Szent Anna, Joachim, Zakariás pap és Erzsébet valamint Dávid király. A szoborcsoport 1771 és 1773 között készült, alkotója Bebo Károly, aki a szószéket is faragta. 1767–68-ban készítette a Szent kereszt- és Xavéri Szent Ferenc mellékoltárokat Eberhard Antal. A Lorettói kápolna gazdag vonalvezetésű, síkban tartott, szimmetrikus kompozíciójú záró kovácsoltvas rácsfala, mely 1752-ből származik, Pugl Ignác alkotása. A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka.

Harangjai

Három harangja van, mindhárom a nyugati (szemből nézve jobb oldali) toronyban lakik, a keleti, Duna felőli, szemből nézve bal oldali torony üres.

Szent Anna-nagyharang

A 710 kilogrammos, 110,5 centiméter alsó átmérőjű, f1 alaphangú nagyharangot Szlezák Ráfael öntötte az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákospalotán, 1947-ben. A második világháborúban elvitt második legnagyobb harangot pótolja. Felirata: „ÖRÜLÖK AZ ÖRVENDEZŐKKEL ÉS SÍROK A SÍRÓKKAL. ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS SZENT ANNA TISZTELETÉRE ÖNTETTÉK A BUDAPEST-FELSŐVIZIVÁROSI PLÉBÁNIA HÍVEI 1947. ÖNTÖTTE SZLEZÁK RAFAEL RÁKOSPALOTÁN.” A másik oldalán Szent Anna képe látható.

Magyarok Nagyasszonya-középharang

A 325 kilogrammos, 85 centiméteres alsó átmérőjű, a1 alaphangú középharangot Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, 2005-ben. A második világháborúban elvitt harmadik legnagyobb (legközépső) harang helyére került. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZT. ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „VIGASZTALD MEG S MENTSD MEG NEMZETÜNK!” felirat olvasható (egy, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló képpel).

Szent István-kisharang (lélekharang)

A 162 kilogrammos, 67,5 centiméter alsó átmérőjű, c2 alaphangú kisharangot úgyszintén Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban, ugyancsak 2005-ben. A második világháborúban elvitt negyedik legnagyobb (második legkisebb) harang pótlására készült. Felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE, SZENT ISTVÁN KIRÁLY TISZTELETÉRE, HALOTTAINK EMLÉKÉRE ÖNTETTE A BUDAPEST-FELSŐVÍZIVÁROSI SZENT ANNA PLÉBÁNIA HÍVŐ KÖZÖSSÉGE A TEMPLOM FÖLSZENTELÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁN. ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.” A másik oldalon a „TE MIATTAD HITTÜNK KRISZTUSBAN, TE MIATTAD ÜDVÖZÜLÜNK IS KRISZTUSBAN” szöveg olvasható (Szent István király képével)

A két kisebb harang felszentelése és toronyba emelése 2005. július 31-én történt, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében. Eredetileg a Duna felőli toronyba tervezték őket, de mindkettő a Dunától távolabbi toronyba került, ahol a korábbi hasonló méretű harangok is laktak.

Régi harangjai

A templomnak egykor 5 harangja volt; az 1600 kilogramm súlyú nagyharang (mely a Duna felőli, keleti toronyban lakott) társaival együtt elpusztult a második világháborúban. A nyugati toronyból a kb. 50–100 kg tömegű legkisebb harang hiányzik. A többi három harang is áldozatául esett a világháborúnak, de azokat a jelenlegi harangokkal pótolták már. Egyet 1947-ben, kettőt 2005-ben öntöttek újjá.

Harangozási rend

• Hétköznap (hétfőtől péntekig):
  • 6.30-6.31 Középharang (Magyarok Nagyasszonya)
  • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
  • 12.00-12.02 Nagyharang (Szent Anna)
  • 15.00-15.02 Nagyharang (csak pénteken)
  • 18.00-18.01 Középharang
  • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
  • 19.00-19.02 Nagyharang
  • 19.02-19.03 Kisharang (Szent István)
• Hétköznap (szombaton):
  • 8.30-8.31 Középharang
  • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
  • 12.00-12.02 Nagyharang
  • 18.00-18.01 Középharang
  • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
  • 19.00-19.02 Nagyharang
  • 19.02-19.03 Kisharang
• Vasárnap és nagyobb egyházi ünnepeken:
  • 6.30-6.31 Középharang
  • 7.00-7.01 Nagy+Közép+Kisharang
  • 8.30-8.31 Középharang
  • 9.00-9.01 Nagy+Közép+Kisharang
  • 10.30-10.31 Középharang
  • 11.00-11.01 Nagy+Közép+Kisharang
  • 12.00-12.02 Nagyharang
  • 18.00-18.01 Középharang
  • 18.30-18.31 Nagy+Közép+Kisharang
  • 19.00-19.02 Nagyharang
  • 19.02-19.03 Kisharang

A templom lorettói kápolnája

Az itáliai Loretóban, Szűz Mária názáreti „Szent Házában” tisztelt, 1921-ben elégett szobor másolata 1749 óta állt a Szent Anna-templom lorettói kápolnájában. A 20. század elején átalakított kápolnát 2011 elején állították helyre eredeti formájában. A régi kegyszobor 2013. december 10-én került vissza a kápolna fő helyére.

Plébánosai

Vízivárosi plébánosok

Időszak	Név	Megjegyzés
1686 – 1693. január	budavári jezsuiták
1693. január – 1697	(svájci) Vitalis OFMCap
1697 – 1701	(bécsi) Aurél OFMCap
1701	(bécsi) Accursius OFMCap
1701. december 25. – 1718. május 31.	Raspasani Tamás
1718. augusztus 28. – 1723	Kovacsics György
1723. november – 1725	Köschner Károly SJ	először
1725/1726	Ertl Tóbiás SJ
1726/1727	Thaller Tamás SJ
1727 – 1735	Köschner Károly SJ	másodszor
1735/1736	Schendl Frigyes SJ
1736. október – 1740. szeptember 10.	Pretelli Ignác SJ
1740/1741	Imrikovics György SJ
1741–1743	Gruber Antal SJ
1743/1744	Rothl Simon SJ
1744. november 1 – 1752. október 19.	Reck József SJ
1752/1753	Milkovics Mihály SJ
1753. október 15. – 1755	Preindl Márton SJ
1755/1756	Zeitler Ádám SJ
1756/1757	Mayr Ferenc SJ
1757. november 3. – 1760. október 19.	Kögl Ádám SJ	először
1760. október 19. – 1762. október 21.	Teüffel Károly SJ
1762. október 21. – 1771. október 21.	Kögl Ádám SJ	másodszor
1771. október/november – 1772. május 18.	Bácsmegyei József SJ
1772. október 1. – 1775. április 1.	Matzer Péter SJ
1775. április – 1787. június 19.	Richard József SJ

Felsővízivárosi plébánosok

Időszak	Név	Megjegyzés
1787. június 19. – 1803. október 1.	Richard József SJ
1803. szeptember 14. – 1814. április 22.	Luprecht Ferenc (von Fahnenthal)
1814. április 29. – 1839. november 11.	Szojkovics Ferenc
1839. november 15. – 1843. szeptember 17.	Reither József
1843. szeptember 11. – 1861. február 16.	Sterbeczki Kamill (von Bangenberg)
1861 – 1867. november 8.	Ráth József
1867. november 8. – 1890	Würtl Antal
1890 – 1901	Dömötör Gedeon
1901 - 1902	Tihanyi Károly
1902 - 1907	König Gusztáv
1907	Molnár László	először
1907 - 1909	Bán Sándor
1909	Dr. Huszár Elemér	először
1909 - 1911	Dr. Tálós Gyula
1911	Dr. Huszár Elemér	másodszor
1911 - 1918	Horváth József
1918 - 1946	Molnár László	másodszor
1946 - 1961	Dr. Bán Imre
1961 - 1977	Mohácsi Gyula
1977 - 2000	Mócsai Gábor
2000. augusztus 1. - jelenleg	Jánosa Domokos

Galéria

• 
  Előttünk a Felső-Víziváros - panoráma a Mátyás-templom tornyából
• 
  A Halászbástya felől
• 
  A torony nyári naplementében
• 
  A templom homlokzata
• 
  A templom 2010 telén
• 
  Főpásztori szentmise
  (2010. február 7.) Felix Mariut és Varga András atyák között Petru Gherghel jászvásári püspök, tőlük jobbra Jánosa Domokos plébános és Erdő Péter bíboros
• 
  Ünnepi szentmise, 2013
• 
  A templom főoltára
• 
  A templomhajó nagyböjti hangverseny közben (2012)
• 
  A szembemiséző oltár karácsonyi időben, taizé imaórához földíszítve
• 
  A jerikói vak
  (Csíkszentmihályi Róbert plasztikája a szentélyben található ambón, 1984)
• 
  Halottak napja
• 
  A templom hajója
• 
  Húsvét szombati bevonulás
• 
  Mária bemutatása a templomban (Molnár C. Pál freskója a templomhajóban, 1938)
• 
  Segítő Mária (a passaui kegykép másolata)
• 
  Szent Kereszt-mellékoltár
• 
  Harsonázó zsidó papok a szószék mellvédjén (19. század második fele)
• 
  "Stabat Mater"
• 
  Mária-szobor, mögötte az "ima-meghallgató" táblák
• 
  Az 1985-ben készült 3 manuálos, 37 regiszteres Jehmlich-orgona
• 
  A barokk orgona
• 
  Lorettói kápolna (2011)
• 
  Madonna-szobor a lorettói kápolnában
• 
  Szent Anna kéz-ereklyéje a templom lorettói kápolnájában
• 
  Hősök kápolnája
• 
  A Hősök kápolnájának oltára
• 
  Budapest, vízivárosi Szent Anna-templom, urnatemető az altemplomban
• 
  A Szent Anna-, a Mátyás- és a Szent Ferenc sebei templom
• 
  Éjszakai panoráma a Dunáról
• 
  A Hold a tornyok mögé bújt

Források

• Magyar katolikus lexikon

További információk

• A Felsővízivárosi Szent Anna plébánia honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Balasi Barnabás
• Római katolikus templom (Szent Anna). Műemlékem.hu