Erzsébet-kilátó
| Erzsébet-kilátó | |
| János-hegyi kilátó | |
 | |
| Település | Budapest |
| Cím |  Magyarország, Budapest, János-hegy |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1908–1910 |
| Megnyitás | 1910. szeptember 8. |
| Rekonstrukciók évei | 2001–2005 |
| Építési stílus | Neoromán |
| Felhasznált anyagok | haraszti mészkő és borosjenői mészkő |
| Tervező | Schulek Frigyes |
| Építész(ek) | Schulek Frigyes |
| Kivitelező | Kluczinger Pál |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | János-hegy |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 527 m |
| Magassága | 23,5 m |
| Elhelyezkedése | |
 Erzsébet-kilátó
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Erzsébet-kilátó ismert kirándulóhely Budapesten.
Fekvése
A főváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található.
Megközelíthetősége
A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21A jelzésű busz „Normafa” nevű felső végállomásától gyalogosan közelíthető meg.
Története
A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, melyet 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes[1] javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.
1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.
A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.
Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.
A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.[2]
A szocializmus éveiben, 1950-től a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült).[3] A rendszerváltás után végképp "lekerült a napirendről".
Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott, életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták, teljes felújítására 2001 és 2005 között került sor.
Erzsébet-emlékkő
Sissi 1882-ben háromszor is fölkereste a helyszínt. Látogatásáról egy 1884-ben elhelyezett, 1911-ben felújított emlékkővel emlékeztek meg, szövege Szász Károly 1883-ban kelt alkalmi verse: "Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, / hol koronát viselő fő soha sem vala még. / S mig itt elragadó látványon lelke merengett, / érzé, országunk szive feléje dobog. / Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, / fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát."[4]
A jelenlegi emlékkő avatására 2006. szeptember 17-én került sor, a felújított kilátó újbóli megnyitásának egyéves évfordulóján.[5] Felirata megegyezik a korábbiakéval.[6] "Erzsébet császárné és királyné őfelsége 1882-ik év Április 30-án, Május 16-án és Október 9-én e hegyvidéken időzött."
Képek
-
A kilátó légifotója -
Kilátás az Erzsébet-kilátóból
Jegyzetek
- ↑ A kilátó építésének egyik támogatója Halmos János polgármester volt. Emlékét a Normafánál egy dombormű is őrzi. Egyes itt is közölt források Halmos Károlyt említenek. Feltételezhető az elírás, mivel egyéb dokumentummal nem erősíthető meg ez az állítás.
- ↑ Az Erzsébet-kilátó, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
- ↑ Cartographia: János-hegyi Erzsébet-kilátó (magyar nyelven). funiQ. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ Vér Eszter Virág: Budapesti Erzsébet-emlékhelyek; in: Budapesti Negyed, 2006. nyár-ősz
- ↑ https://hetnap.rs/cikk/Normafai-latleletek-27856.html
- ↑ https://www.hegyvidek.hu/elet-a-hegyvideken/keruleti-szobrok/erzsebet-emlekko
Források
- Az Erzsébet-kilátó jubileumi honlapja
- Százéves a János-hegyi Erzsébet-kilátó[halott link] – Hegyvidék, 2010. szeptember 7.
- 70 gigapixeles körpanoráma a János-hegyi kilátóból
- Kirándulások az Erzsébet-kilátóhoz – Túrautak.hu
- https://normafapark.hu/
