Donji Proložac
Donji Proložac | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Proložac |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21264 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1288 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 286 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 28′, k. h. 17° 09′Koordináták: é. sz. 43° 28′, k. h. 17° 09′ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Donji Proložac falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Proložachoz tartozik, a község központi települése.
Fekvése
Splittől légvonalban 58, közúton 86 km-re keletre, Makarskától légvonalban 22, közúton 36 km-re északkeletre, a dalmát Zagora területén, Imotska krajina északnyugati részén fekszik. Nyugatról a Suvaja nevű záporpatak által vájt szurdok határolja, amely egyúttal elválasztja a szomszédos Postranjétól.
Története
A kitűnő letelepedési feltételek, a kedvező éghajlat, a kiterjedt termékeny terület és a nagy vízkészlet már a történelem előtti időben elősegítette az ember letelepedését. A térség első ismert népe az illírek voltak. Róluk mesélnek az ókorból fennmaradt halomsírok és várak maradványai. Az illír háborúk végeztével az 1. század elején e terület is Dalmácia római tartomány része lett. A békésebb idők gazdasági felvirágzást hoztak e vidék számára is, mely elsősorban az utak megépítésében mutatkozott meg. Ezek közül néhány ma is használatban van. A római korban építették azt a hidat is, amelynek maradványaira a község egyik jelképe a Šarampov-híd épült. A római jelenlétet az e vidéken előkerült számos régészeti lelet (pénzek, ékszerek, használati eszközök, fegyverek) is igazolja. A kereszténység korai jelenlétét bizonyítja a temető területén 1997-ben feltárt 5. századi háromhajós ókeresztény bazilika maradványa. Alapjain később egyhajós ószláv templom épült, melyből növényi ornamentika díszítés maradványai, szarkofág és ószláv sírok maradtak fenn. A horvátok ősei a 7. században vándoroltak be erre a vidékre. A bencés atyák Opačacnál a Vrljika-folyó forrásánál építették fel kolostorukat, innen végezték a térség lakóinak keresztény hitre térítését. A 14. századtól a hívek lelki gondozását a ferencesek vették át, akik az elpusztult kolostort újjáépítették. Proložac első írásos említése 1444-ből Stjepan Vukčić Kosača bosnyák herceg okleveléből származik. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd néhány évvel később már ez a terület is uralmuk alá került. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Ezután 1797-ig a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. Prolažac a felszabadulás után önálló plébánia székhelye lett, később belőle vált ki a ričicei és a lokvićici plébánia. A 17. században épített Szent Mihály templomot 1753-ban bővítették. (1897-ben az új templom építése előtt bontották le.) A településnek 1857-ben 1324, 1910-ben 2468 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később a Jugoszláv Királyság része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1970-es évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1511 lakosa volt.
Lakosság
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
1.324 | 1.172 | 1.454 | 1.779 | 2.125 | 2.468 | 1.946 | 2.120 | 2.127 | 2.898 | 3.018 | 1.391 | 1.182 | 1.630 | 1.680 | 1.511 |
Nevezetességei
- A Suvaján átívelő Šaramp hídját (Šarampov most) mai formájában1900 körül építették a török korban épített híd alapjaira, amely viszont egy ókori római híd maradványaira épült. Nevét Šaramp bégről kapta, aki a híd keleti oldalán, a Suvaja melletti török erődben élt. Ezt a területet a helyiek „Krvava njivának” azaz véres földnek nevezik, mivel a hagyomány szerint itt csalta tőrbe és mészárolta le békét ajánlva a török az elnyomása ellen felkelt keresztény lakosságot.
- Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1897 és 1901 között épült C. Iveković tervei szerint faragott kövekből neoromán stílusban. Háromhajós épület, homlokzatán a kapuzattal, felette nagy félköríves ablakkal, az oromzaton Szent Mihály szobrával. Az északi oldalon áll a 31 méter magas harangtorony, benne négy haranggal. A harangtornyot 1999-ben felújították. A márvány főoltárt 1904-ben építették Marino és Pietro Betizza spliti műhelyében. A tabernákulum felett ezüst kereszt, két oldalán Szent Cirill és Metód szobrai állnak. Az északi oldalhajóban álló Szűz Mária oltár a régi plébániatemplomból került át ide. A déli hajó két, fából készült oltárát a 20. század végén kőre cserélték. Az épületet többször, így 1964-ben, 1978-ban, 1982 és 1998 között is renoválták. A templomudvart 1904-ben kőfallal vették körül, ebben helyezték el Mate Gnječ atya mellszobrát. A templomudvar déli oldalán temető található, a benne álló temetőkápolna 1912-ben épült, ma kiállítóterem működik benne.
- Az „Opačac” régészeti lelőhely a termékeny Imotski-mezőn, Prološacon, a Vrljika folyó névadó forrása közelében található. A lelőhely több korszak leleteivel rendelkezik. Megtalálhatók itt az őskori építészet maradványai, egy késő ókori erőd, valamint egy középkori kolostor a Szűz Mária templommal és a temetőjével. A lelőhely egy részét régészetileg feltárták, a templomot részben felújították és tetőfedéssel látták el.[4]
- A Prološko blato-tó északi sziklái alatt található „Manastir” nevű szigeten egy ferences kolostor maradványai találhatók. A kolostor nyolccellás, hosszúkás épületet volt, melyet valószínűleg a 17. század folyamán építettek. A kolostor maradványai nagyon rossz állapotban vannak. A falak összeomlottak, az egész komplexumot benőtte a növényzet és szinte megközelíthetetlen.[5]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3846
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3996
Források
- Prolozac község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
- A község információs portálja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
Irodalom
Vlade Dragun – Bože Ujević: Legende imotskog krša, Zagreb/Split 2014.