Ugrás a tartalomhoz

Betűszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. május 5., 13:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 5.) ezen a változaton alapul.

A nyelvészetben a betűszó egyik típusa a mozaikszónak. Szószerkezet rövidítése úgy, hogy általában csak a lexikai jelentésű összetevőinek (egyszerű szavak és összetett szavak tagjai) a kezdőbetűit hagyják meg belőle.[1][2][3][4] Ellentétben az olyan rövidítésekkel, amelyek csak írásban képviselnek szavakat, és nem ejtik ki őket írásukat tükrözve (pl. u. kiejtve „utca”; km kiejtve „kilométer”; Bp. kiejtve „Budapest”),[5] a betűszókat a beszédben is használják. Alkotásuk egyike a szóalkotási módoknak, és mint ilyen a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszköze. Elsősorban a lexikológia (szókészlettan) foglalkozik vele, de az alaktan is, a nyelv rendszerébe való beillesztését tanulmányozva.

A betűszók jellegzetességei

Abból a szempontból, hogy miként ejtik őket, kétféle betűszók vannak. Egyeseket úgy lehet összeolvasni, mint a szokásos szavakat, például:

(magyarul) MÁV (← Magyar Államvasutak);[1]
(angolul) NATO [ˈneɪtoʊ] (← North Atlantic Treaty Organization ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’);[6]
(franciául) CAPES [kaˈpɛs] (← Certificat d’aptitude au professorat de l’enseignement du second degré ’a középiskolai oktatásra való alkalmasságról szóló bizonyítvány’);[3]
(románul) SUA [ˈsu.a] (← Statele Unite ale Americii ’Amerikai Egyesült Államok’);[7]
(horvátul) ULUH [ˈu.luh] (← Udruženje likovnih umjetnika Hrvatske ’Horvátországi képzőművészek szövetsége’);[8]

Olykor arra törekednek az elnevezés és a betűszó alkotói, hogy az utóbbi homonimája legyen egy vele valamilyen kapcsolatban levő, már létező szónak. Ilyen például az ESPRIT (← angol European Strategic Programme on Research in Information Technology ’Európai információ-technológiai kutatás stratégiai programja’),[9] amely a francia esprit ’szellem’ szó homonimája.[10]

Más betűszókat csak a betűk neveit kiejtve lehet vagy szoktak összeolvasni:

(magyarul) MTA (← Magyar Tudományos Akadémia);[1]
(angolul) TV [ˌtiːˈviː] (← television);[11]
(franciául) S.N.C.F. [ɛs.ɛn.seˈɛf] (← Société nationale des chemins de fer ’vasutak belföldi társasága’);[3]
(románul) C.F.R. [t͡ʃe.feˈre] (← Căile Ferate Române ’román vasutak’);[7]
(horvátul) RH [er.ha] (← Republika Hrvatska ’Horvát Köztársaság’).[8]

Egyes nyelvekben bizonyos betűszók esetében mindkét kiejtési mód megtalálható, pl. angol UNO [juːenˈəʊ] vagy [ˈjuːnəʊ] (← United Nations Organization ’Egyesült Nemzetek Szervezete’),[12] francia ONU [ɔ.ɛnˈy] vagy [ɔˈny] (← Organisation des nations unies).[3]

A betűszók gyakran hivatalos szervek, intézmények, államok, pártok, társadalmi szervezetek, gazdasági szervezetek, szövetségek, egyesületek, kiadványok stb. neveinek a rövidítései. Ezek tulajdonneveknek számítanak. Példák:

(magyarul) FTC (← Ferencvárosi Torna Club);[1]
(angolul) UNESCO (← United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization ’egyesült nemzetek oktatási, tudományos és kulturális szervezete’);[4]
(franciául) OTAN (← Organisation du traité de l’Atlantique nord ’Észak-atlanti Szerződés Szervezete’);[4]
(románul) RATB (← Regia Autonomă de Transporturi București ’bukaresti közlekedési autonóm társaság’);[7]
(horvátul) HDZ (← Hrvatska Demokratska Zajednica ’Horvát Demokrata Szövetség’).[8]

Vannak köznév betűszók is, ritkábban egyéb szófajhoz tartozók is:

(magyarul) szja (← személyi jövedelmi adó);[1]
(angolul) OK (← oll korrect < all correct ’minden rendben’);[4]
(franciául) SIDA (← syndrome immuno-déficitaire acquis ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’);[4]
(románul) O.Z.N. (← obiect zburător neidentificat ’azonosítatlan repülő tárgy’).[13]

Általában a betűszókból hiányzik a viszonyszók kezdőbetűje:

(magyarul) IBUSZ (← Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási (és) Szállítási Rt.);[1]
(angolul) USA (← United States (of) America ’Amerikai Egyesült Államok’);[14]
(franciául), (románul) T.V.A. (← taxe (à la) valeur ajoutée, taxă (pe) valoarea adăugată ’hozzáadottérték-adó’);[4]
(horvátul) HAZU (← Hrvatska akademija znanosti (i) umjetnosti ’Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia’).[8]

Vannak azonban kivételek is, rendszerint azért, hogy a betűszó ne legyen túl rövid, vagy hogy szokásos szóként legyen olvasható:

(angolul) ENIAC (← electronic numerical integrator and computer ’elektronikus digitális integrátor és számítógép’);[14]
(franciául) S.D.N. (← Société des nations ’Nemzetek Szövetsége’);[4]
(bosnyákul) ANUBiH (← Akademija Nauka i Umjetnosti Bosne i Hercegovine ’Bosznia-Hercegovina Tudományos és Művészeti Akadémiája’).[15]

A betűszók beillesztése a nyelv rendszerébe

A betűszók lexikalizálódási folyamaton mennek át, azaz szóként alkalmazkodnak a nyelv rendszeréhez. Ez abban áll, hogy természetük szerint és az adott nyelv jellegzetességeitől függően determinánsok járulnak hozzájuk, többes számú alakot kapnak, toldalékolják őket, grammatikai nemet tulajdonítanak nekik és alapszókként szolgálnak egyéb szóalkotási módokban, mint a szóképzés vagy a szóösszetétel. Példák:

(magyarul) ABC vagy ábécé[2] – magánhangzóval kezdődő szavaknak való határozott névelővel és tárgyesetben: Most tanulják az ábécét;[16]
tévé → tévészerelő;[17]
(franciául) CAPES – egyes szám hímnemű határozott névelővel le CAPES, képzővel capésien (hn.), capésienne (nn.) ’a CAPES-szel rendelkező’;[3]
(románul) C.F.R. – egyes szám hímnemű határozott végartikulussal C.F.R.-ul ’a C.F.R.’, képzővel ceferist (hn.), ceferistă (nn.) ’vasutas’;[18]
(horvátul) HDZ – képzővel hadezeovac ’HDZ-tag’;[8]
(montenegróiul) CNP (← Crnogorska narodna partija ’Montenegrói Nemzeti Párt’) – birtokos esetben CNP-a ’a CNP vmije’, részes esetben CNP-u ’a CNP-nek’.[19]

Az angol yuppie szót már eleve az -ie képzővel kreálták a young urban professional ’fiatal városi szakember’ szószerkezetből, és később mintájára a buppie (← black urban professional ’fekete városi szakember’) és guppie (← gay urban professional ’homoszexuális városi szakember’) szavakat.[14]

Amint a szokásos szavak, a betűszók is lehetnek jövevényszavak. Például több angol betűszót több nyelv is átvett: UNESCO, NATO, laser, KO (← knockout ’kiütés’ az ökölvívásban), WC (← water closet ’vízöblítéses illemhely’), OK. Több nyelvben használt német betűszó az SS (← Schutzstaffel ’védőosztag’).[4]

A betűszók lexikalizálódási foka az írásmódjukból is látszik. A leginkább lexikalizálódottak a köznéviek, amelyeket egyes nyelvekben kisbetűkkel vagy ilyenekkel is írnak, beleértve a kezdőbetűt is, a kiejtésüket tükröző alakban, például:

(magyarul) tébé (← társadalombiztosítás);[17]
(angolul) okay ’oké’.[20]

Egyes betűszókat már nem éreznek azoknak. Például a laser szót több nyelvben úgy írják, ahogy az angolban, és az adott nyelvek kiejtési szabályai szerint ejtik ki, a magyarban pedig írásban az angol kiejtést utánozva írják: lézer.[21]

A kevésbé lexikalizálódott betűszókat általában csupa nagybetűkkel írják. A magyarban[22] vagy a BHMSZ-ben[23][8][15][19] mindegyiket pontok nélkül a betűk után.

Egyes nyelvekben csak nagybetűkkel írják a betűszókat, és előfordulnak pontokkal vagy azok nélkül, beleértve ugyanazokat. A franciában például nincsenek hivatalos szabályok erre vonatkozóan, csak ajánlások. Az egyik szerint a betűző ejtésűeket pontokkal, az egybeejtetteket pedig azok nélkül ajánlatos írni, pl. S.N.C.F., illetve OTAN.[24]

A román helyesírásnak van szabályzata. Ez kimondja, hogy a jövevény egybeejtett betűszók pontok nélkül írandók (pl. SIDA ’AIDS’), a többiek pedig írhatók pontokkal vagy azok nélkül (pl. O.N.U. vagy ONU), de megjegyzi, hogy a tendencia a pontok nélküli írásuk.[25]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Gerstner 2006, 330. o.
  2. ↑ a b Cs. Nagy 2007, 315–316. o.
  3. ↑ a b c d e Dubois 2002, 429–430. o.
  4. ↑ a b c d e f g h Grevisse – Goosse 2007, 203–204. o.
  5. ↑ AkH 2015, 276. pont.
  6. ↑ Bussmann 1998, 1. o.
  7. ↑ a b c Bidu-Vrănceanu 1997, 449. o.
  8. ↑ a b c d e f Barić 1997, 299–300. o. (horvát grammatika).
  9. ↑ 1999-ben más névű program helyettesítette.
  10. ↑ Dubois 2002, 13. o.
  11. ↑ Crystal 2008, 1. o.
  12. ↑ Oxford Learner’s Dictionary, UNO szócikk.
  13. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, acronim ’mozaikszó’ szócikk.
  14. ↑ a b c Bussmann 1998, 1. o.
  15. ↑ a b Jahić 2000, 308. o. (bosnyák grammatika).
  16. ↑ ÉrtSz, ábécé szócikk.
  17. ↑ a b Lengyel 2000, 346. o.
  18. ↑ Dexonline, ceferist szócikk.
  19. ↑ a b Čirgić 2010, 74. o. (montenegrói grammatika).
  20. ↑ Oxford Learner’s Dictionary, OK szócikk.
  21. ↑ Wictionary, lézer szócikk.
  22. ↑ AkH 2015, 285. pont.
  23. ↑ Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.
  24. ↑ Lacroux 2007, Sigle ’Betűszó’ szócikk.
  25. ↑ DOOM 2, 1.2.6. Punctul ’A pont’.

Források

  • (románul) Academia Română (Román Akadémia). Institutul de Lingvistică „Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” („Iorgu Iordan - Alexandru Rosetti” Nyelvészeti Intézet). Dicționarul ortografic, ortoepic și morfologic al limbii române (A román nyelv helyesírási, helyes kiejtési és alaktani szótára). 2. kiadás. Bukarest: Univers Enciclopedic. 2005; az interneten: Dexonline (DOOM2) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  • (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  • (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9
  • (franciául) Lacroux, Jean-Pierre. Orthotypographie. Orthographe & typographie françaises. Dictionnaire raisonné (Francia helyesírás és tipográfia). 1. kötet. 2007–2015; az interneten: Orthotypographie vol. I (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  • Lengyel Klára. A ritkább szóalkotás módjai. Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. ISBN 978-963-19-5880-5. 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 8.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Betűszó&oldid=23842425”