Magyar Államvasutak Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Államvasutak szócikkből átirányítva)
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.[1]
BSicon MAV.svg
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva 1868[2]
Székhely 1087 Budapest,
Könyves Kálmán krt. 54-60.[1]
 Magyarország
Vezetők Dávid Ilona elnök-vezérigazgató
Pál László pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes
Bádonfainé Szikszay Erzsébet gazdasági vezérigazgató-helyettes[3]
Iparág vasúti szállítás
Árbevétel 299 856 millió Ft
Alkalmazottak száma 38 456 fő (2009)
Leányvállalatai MÁV-START Zrt.,
MÁV-TRAKCIÓ Zrt.,
MÁV-Gépészet Zrt.,
MÁV Északi Járműjavító Kft.,
MÁV Szolnoki Járműjavító Kft.,
MÁV Debreceni Járműjavító Kft.,
MÁV TISZAVAS Kft.,
MÁV Ingatlankezelő Kft.,
MÁV Vagyonkezelő Zrt.,
MÁV INFORMATIKA Zrt.,
MÁV VAGON Kft.,
MÁV Lokomotív Hotels Zrt.,
MÁV Nosztalgia Kft.

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt.[1] weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV Magyar Államvasutak Zrt.UNIQ7efd260b6656bb8c-nowiki-00000001-QINU1UNIQ7efd260b6656bb8c-nowiki-00000002-QINU témájú kategóriát.

A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.)[1] Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7 183 km. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, aminek következtében úgy személy-, mint teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt számukra. 1868-ban alapították.[2] Jelenlegi elnök-vezérigazgatója Dávid Ilona.[3]

A társaság három legfontosabb leányvállalata:

  • MÁV-Gépészet Zrt. – vasúti járművek karbantartása és javítása
  • MÁV-START Zrt. – személyszállítás
  • MÁV-Trakció Zrt. – a vonatok kiszolgálása mozdonyokkal és mozdonyvezetőkkel

A társaság székhelye Budapesten van, de kisebb-nagyobb telephelyei vannak sok vidéki városban is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (PestSalgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló ZákányZágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.[4] 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal.[5] Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalata volt, mely a privatizáció után az Osztrák Szövetségi Vasutak magyarországi leányvállalata lett.

2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.

2008. január 1-jétől pedig a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két újabb leányvállalat: a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. (járműkarbantartás) és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. (vontatásszolgáltatás).

A MÁV évek óta veszteséges, 19952008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.[6]

Pályavasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata 2012-ben

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskeny nyomtávolságú vonal.

Pályaudvarok és vasútállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Keleti pályaudvar, a Budapest-Nyugati pályaudvar, a Budapest-Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar illetve Szeged és Székesfehérvár pályaudvarai. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor, a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

A Józsefvárosi pályaudvar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Szignál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, melyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől is. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki egyébként a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, melyet 1974-től használnak. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között annak, hogy jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon is. (A folklór szerint ritmusa a „vízvezetékszerelő” szóra rímel.)[7]

A Tiszai Pályaudvar főépülete

Személyszállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV Zrt. vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel[8], Személyszállítási Üzletszabályzatát[9] pedig 2007. szeptember 7-én[10] hagyta jóvá a Magyar Vasúti Hivatal.

A MÁV 2009. december 13. óta csak két kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút és Széchenyi-hegyi Gyermekvasút), ekkor szűnt meg a Kecskeméti Kisvasúton és a Nyírvidéki Kisvasúton a személyszállítás.

Teherszállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV már a kezdetektől foglalkozott teherszállítással is. 2006. január 1-jén befejeződött a teherszállítás kiszervezése a különálló MÁV Cargo Zrt. leányvállalatba. Később ezt az üzletrészt privatizálták és a Rail Cargo Austria vásárolta meg 2008. január 2-án. A társaság nevét Rail Cargo Hungariára módosította 2010 első negyedévében.

Járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV Zrt. normál nyomközű járműveket üzemeltet. A MÁV legtöbb leányvállalata saját járműparkkal rendelkezik.

Gazdálkodás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztfinanszírozás a MÁV-nál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből volt kénytelen finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”[5]

MÁV Csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV Zrt. leányvállalatai:

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]