Magyar Államvasutak Zrt.

Magyar Államvasutak Zrt.
Típus	zártkörűen működő részvénytársaság
Alapítva	1868
Székhely	Budapest, Magyarország
Vezetők	Dávid Ilona - elnök-vezérigazgató Dr. Mosóczi László - infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes, megbízott pályavasúti főigazgató
Iparág	vasúti szállítás
Árbevétel	299 856 millió Ft
Alkalmazottak száma	38 456 fő (2009)
Leányvállalatai	MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-Gépészeti Zrt., MÁV Északi Járműjavító Kft., MÁV Szolnoki Járműjavító Kft., MÁV Debreceni Járműjavító Kft., MÁV TISZAVAS Kft., MÁV Ingatlankezelő Kft., MÁV Vagyonkezelő Zrt., MÁV INFORMATIKA Zrt., MÁV VAGON Kft., MÁV Lokomotív Hotels Zrt., MÁV Nosztalgia Kft.
A Magyar Államvasutak Zrt. weboldala

A Magyar Államvasutak (rövidítve MÁV) Magyarország állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7 183 km. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más európai hálózatokkal, aminek következtében úgy személy-, mint teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt számukra. 1869-ben alapították. Jelenlegi vezérigazgatója Dávid Ilona.

A társaság három legfontosabb leányvállalata:

• MÁV-START Zrt. – személyszállítás
• MÁV-Gépészet Zrt. – vasúti járművek karbantartása és javítása
• MÁV-Trakció Zrt. - vontatójárművek bérbeadása

A társaság székhelye Budapesten van, ezen kívül még fontos csomópont Szolnok, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Békéscsaba, Győr és Dombóvár.

Története

Mikó Imre, a MÁV-ot megalapító miniszter

Már a kiegyezés évében felhatalmazást kapott az Országgyűléstől az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A pénz egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat (Pest–Salgótarján). 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve Magyar Királyi Államvasutak legyen. A Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), amely 1945-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. 1949. március 15-én a MÁV formálisan a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot (MÁV Rt.) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra. 2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése MÁV ZRt. A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a magyarországi vasúttörténettel. 2006. január 1-je óta a MÁV felügyeleti szerve a Magyar Vasúti Hivatal. Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-jétől MÁV Cargo Zrt. néven a MÁV Zrt. leányvállalata volt, mely a privatizáció után az Osztrák Szövetségi Vasutak magyarországi leányvállalata lett.

2007. július 1-jétől a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a MÁV-START Zrt. vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.

A MÁV évek óta veszteséges, 1995–2008 között a leányvállalataival együttes konszolidált adósságállománya 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.

Pályavasút

Magyarország közforgalmú vasúti hálózata 2012-ben

A Pályavasúti Üzletág kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a BKV által üzemeltetett HÉV-et, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasutat és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), és 176 km keskenynyomtávolságú vonal.

Pályaudvarok és vasútállomások

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Budapest-Keleti pályaudvar, a Budapest-Nyugati pályaudvar, a Budapest-Déli pályaudvar és a Kelenföld pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar, Szegeden és Székesfehérváron a pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor, a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

A Józsefváros pályaudvar

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Személyszállító vonatok

A MÁV Zrt. a vasúti személyszállítási tevékenységét egy leányvállalatba, a MÁV-START Zrt.-be szervezte ki, amely 2007. július 1-jétől rendelkezik vasúti személyszállítási engedéllyel, valamint Személyszállítási Üzletszabályzatát a Magyar Vasúti Hivatal 2007. szeptember 7-én hagyta jóvá.

Nemzetközi

• RJ – Railjet nagysebességű vonat nemzetközi forgalomban, ÖBB kocsikkal, ÖBB 1116 sorozatú mozdonnyokkal, premium, first és economy osztályokkal, nemzetközi forgalomban helyjegy váltható rá. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
• EC – EuroCity vonat nemzetközi forgalomban, MÁV, ÖBB, ČD vagy DB kocsikkal, helyjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
• EN – EuroNight Nemzetközi minőségi éjszakai vonat Európa nagyvárosaiba MÁV vagy CFR kocsikkal, pótjegy váltható rájuk. Belföldi forgalomban a pótjegy váltása kötelező.
• ER – EuroRegio, a szomszédos uniós tagországokba közlekedő nemzetközi személyvonat. Ilyen vonatok közlekednek Bécsújhelyről Sopronba, Bécsből Győrbe és Szombathelyre, valamint Grazból Szombathelyre.

Belföldi távolsági

• IC – InterCity vonat, belföldi illetve külföldi távolsági vonat. Többnyire csak megyeszékhelyeken és fontos turisztikai központokban állnak meg. Felújított vagy új személykocsikkal közlekedik. Belföldi forgalomban hely- és/vagy pótjegy váltása kötelező.
• Gyors – A normál gyorsvonat szerepét már régen átvették az InterCity vonatok, ma sokszor "lelakott" vasúti kocsikkal közlekednek. Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és vasúti csomópontokon is megáll. Ebbe a típusba 2000-ben beleolvadtak az egykori expressz- és sebesvonat fajták. Néhány szerelvényen nincs első osztályú kocsi.
• Expressz - Az expresszvonatok általában csak kevés állomáson állnak meg. Rendszerint 2. osztályú kocsikkal közlekednek, de ezek magasabb komfortfokozatú kocsik, mint a gyorsvonati 2. osztály. A menetrendben az expresszvonatokat vastagon szedett betűkkel jelzik, az állomási érkező - induló vonatokat piros betűkkel.

Belföldi helyközi és elővárosi

• InterPici – Az InterPici az InterCity vonatokat egészítik ki a kevésbé forgalmas vonalakon.
• InterRégió - A regionális és távolsági forgalom teljesebb kiszolgálása érdekében vezetik be 2009/2010. évi menetrendben.
• Sebesvonat - A személyvonatoknál kevesebb, de a gyorsvonatoknál több állomáson áll meg. Jelenleg három vonalon: Békéscsaba és Szeged között, valamint Pécs és Budapest-Déli pályaudvar között, valamint Záhony és Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedik ez a vonatfajta.
• Személy – A személyvonat minden állomáson és megállóhelyen megáll. Általában 2. osztályú, javarészt nemdohányzó kocsikkal közlekedik.
• Gyorsított – Csak forgalmasabb állomásokon áll meg, az elővárosi vonatokat egészíti ki.
• Zónázó – Az elővárosi vonatokat egészíti ki.

Van kivétel: „minden állomáson és megállóhelyen megáll” pl. a 128-as vasútvonalon közlekedő vonatok közül nem mind áll meg Gyulai Városerdő megállóhelyen, és csak április 1. és október 31. között áll meg ott valamennyi vonat.

Kisvasutak

A MÁV 2009. december 13. óta csak két kisvasúton végez vasúti személyszállítást (Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút és Széchenyi-hegyi Gyermekvasút).

A 2009.december 13-i menetrendváltáskor szűnt meg a Kecskeméti Kisvasúton és a Nyírvidéki Kisvasúton a személyszállítás.

Személyszállítás

Magyarországon a vasúti személyszállítással elsősorban a MÁV-START Zrt. foglalkozik. A vállalaton kívül az országban hét vasútvonalat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) üzemeltet.

Teherszállítás

A MÁV már a kezdetektől foglalkozott teherszállítással is. 2006. január 1-jén befejeződött a teherszállítás kiszervezése a különálló MÁV Cargo Zrt. leányvállalatba. Később ezt az üzletrészt privatizálták és a Rail Cargo Austria vásárolta meg 2008 január 2-án. A társaság nevét Rail Cargo Hungaria-re módosította 2010 első negyedévében.

Infrastruktúra

Néhány adat a magyarországi vasúti infrastruktúráról:

• a vasúthálózat (normál nyomtávú) hossza: 7183 km, ebből villamosított 2628 km (25 kV 50 Hz - váltóáram)
• normál nyomtávú (1435 mm) vonalak hossza: 6972 km
• keskeny nyomtávú (760 mm) vonalak hossza: 176 km, nem villamosított

Fejlesztések

• A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. szolnoki vasúti járműjavító telephelyén új, saját fejlesztésű InterCity kocsik gyártásába kezd. Az új kocsik várhatóan 2012 végére készül el, és 10 év alatt 200 db-ot tervez legyártatni a MÁV a Szolnoki leányvállalatánál.

• Budapest – Cegléd – Szolnok – Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációja (várhatóan 2013-as befejezéssel)
• Budapest elővárosi vasútvonalak rehabilitációja (várhatóan 2011,2013-as befejezéssel)
• Budapest – Székesfehérvár vonalszakasz rehabilitációja (várhatóan 2013-as befejezéssel)
• Győr – Pápa – Celldömölk – Boba vonalszakasz rehabilitációja, villamosítása (várhatóan 2013-as befejezéssel)
• Szolnok – Szajol – Debrecen vonalszakasz rehabilitációjának I. üteme (a kivitelezés kezdete várhatóan 2015)
• Záhony Zászlóshajó Projekt (várhatóan 2013-as befejezéssel)

Rendező pályaudvarok

Magyarországi rendező pályaudvarok:

• Budapest–Ferencváros:
  • Gubacsi rendező
  • Keleti rendező
  • Nyugati rendező
• Budapest-Soroksári úti rendező
• Celldömölk-Rendező
• Eger-Rendező (megszűnt)
• Eperjeske-Rendező
• Győr-Rendező
• Hatvan Rendező pu.
• Komárom-Rendező
• Miskolc-Rendező
• Pécsbánya-Rendező
• Rákosrendező
• Sopron-Renedző
• Szeged-Rendező
• Szolnok-Rendező
• Szombathely-Rendező
• Törökőr-rendező pályaudvar
• Záhony-Rendező

A Tiszai Pályaudvar főépülete

Magyarországi vasúti alagutak

A teljes lista megtekintéséhez látogasson el az Alagút szócikkre!

Vasútvonal	Alagút neve	Hossza (méter)	Építési éve
78. Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc	Becskei	210	1896
29. Székesfehérvár - Tapolca	Balatonkenesei	96	1909
30. Bp. Déli - Nagykanizsa	Kis-Gellérthegy	361	1861
2. Bp. Nyugati - Esztergom	Piliscsabai	780	1895
40. Bp. Déli - Pécs	Abaligeti I.	667	1973
	Abaligeti II.	114	1979
	Abaligeti III.	418	1979
7. Széchenyi-hegy - Hűvösvölgy	Hárs-hegyi	198	1950
50. Dombóvár - Bátaszék	Mőcsényi	607	1873
87. Eger - Putnok	Szarvaskői I.	157	1908
	Szarvaskői II.	76	1908
	Sátai	190	1908
11. Győr - Veszprém	Lókúti	242	1896
	Porva-Cseszneki I.	37	1896
	Porva-Cseszneki II.	31	1896
	Porva-Cseszneki III.	110	1896
25. Boba - Zalaegerszeg - Őrihodos	Nagyrákosi "Zsuzsi" alagút	375	2001
332. Pálháza - Rostalló	Kőkapui	37	1903
Miskolc rendező - Diósgyőr	Diósgyőri

Vasúti határátkelőhelyek

Schengeni övezeten belül, határellenőrzés nélkül

• Szlovákia

1. Rajka – Oroszvár (csak teherforgalom)
2. Komárom – Révkomárom (csak teherforgalom)
3. Szob – Helemba – Párkány (csak távolsági személyforgalom és teherforgalom)
4. Nógrádszakál – Bussa (csak teherforgalom)
5. Ipolytarnóc – Kalonda (csak teherforgalom)
6. Somoskőújfalu – Fülek (csak teherforgalom)
7. Bánréve – Sajólénártfalva (csak teherforgalom)
8. Tornanádaska – Bódvavendégi (szünetel)
9. Hidasnémeti – Hernádcsány
10. Sátoraljaújhely – Újhely (csak teherforgalom)

• Ausztria

1. Hegyeshalom – Miklóshalma
2. Fertőújlak – Pomogy
3. Sopron – Sopronkertes/Somfalva
4. Sopron – Lépesfalva
5. Kópháza – Sopronkeresztúr
6. Szentgotthárd – Gyanafalva

• Szlovénia

1. Bajánsenye – Őrihodos

Schengeni övezeten kívül, határellenőrzéssel

• Románia

1. Tiborszállás – Nagykároly
2. Nyírábrány – Érmihályfalva
3. Biharkeresztes – Biharpüspöki
4. Kötegyán – Nagyszalonta
5. Lőkösháza – Kürtös

• Horvátország

1. Murakeresztúr – Kotor (csak teherforgalom)
2. Gyékényes – Kapronca (csak távolsági személyforgalom és teherforgalom)
3. Magyarbóly – Pélmonostor (csak teherforgalom)

• Szerbia

1. Kelebia – Szabadka
2. Röszke – Horgos

• Ukrajna

1. Záhony – Csap
2. Eperjeske – Szalóka (csak teherforgalom)

Mozdonyok és motorvonatok

A MÁV-START Zrt. több típusú mozdonyt üzemeltet: villamosmozdonyokat, dízelmozdonyokat és motorvonatokat. A MÁV Zrt. ezenfelül üzemeltet keskeny nyomközű járműveket is. A MÁV legtöbb közlekedtetési (személy,teher) leányvállalatának saját mozdony és kocsiparkkal rendelkezik.

Különvonatok

A MÁV-START Zrt. rendszeresen indít kiránduló, illetve különvonatokat az ország bármely részére. Lehetőség van saját különvonatok rendelésére is, mely a megadott úti cél alapján közlekedik.

Szignál

A pályaudvarok hangosbemondójának szignáljára 1972-ben írtak ki pályázatot, melyre számos pályamű érkezett, köztük híres zeneszerzőktől is. A győztes a Székely Tamás – a rádió- és elektronikai részleg vezetője, aki egyébként a szignál lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott – által jegyzett mű lett, melyet 1974-től használnak. A dallamnak számos feltételnek kellett megfelelnie, többek között annak, hogy jól kellett szólnia a kor műszaki színvonalán álló hangosbemondókon is. (A folklór szerint ritmusa a „vizvezetékszerelő” szóra rímel.)

Gazdálkodás

Keresztfinanszírozás a MÁV-nál

A MÁV gazdaságilag veszteséges intézmény, és a személyszállítás veszteségeit a teherfuvarozás eredményéből volt kénytelen finanszírozni. A keresztfinanszírozást a vasúti törvény is tiltja, de a Magyar Vasúti Hivatal létrejöttéig nem volt olyan intézmény, aki ezt ellenőrizhetné. „A keresztfinanszírozás tilalmának az a logikája, hogy a tartósan állami kézben maradó kincstári infrastruktúráért az adófizetők vállalnak felelősséget. A személyszállításért, ami közszolgáltatás, mert mindenki érdeke, részben az állam, részben az utasok, azaz szintén az adófizetők lesznek felelősek. Az áruszállításért azonban az adófizetők nem felelősek. Mindenütt a világon meg tud állni a maga lábán.”

MÁV Csoport

A MÁV Zrt. leányvállalatai:

• MÁV-START Zrt.
• MÁV-TRAKCIÓ Zrt.
• MÁV-Gépészeti Zrt.
• MÁV Északi Járműjavító Kft.
• MÁV Szolnoki Járműjavító Kft.
• MÁV Debreceni Járműjavító Kft.
• MÁV TISZAVAS Kft.
• MÁV Ingatlankezelő Kft.
• MÁV Vagyonkezelő Zrt.
• MÁV INFORMATIKA Zrt.
• MÁV VAGON Kft.
• MÁV Lokomotív Hotels Zrt.
• MÁV Nosztalgia Kft.
• MÁV THERMIT Kft.

Egyéb

• Bombardier MÁV Kft.

Gépészet

A MÁV Gépészeti Üzletága felel a vasúti járműpark jelentős részének működtetéséért, különös tekintettel a vontatóállományra (mozdonyok).

Lásd még

• Vasút
• Kisvasút
• MÁV mozdonysorozatok
• MÁV motorkocsi- és motorvonat-sorozatok
• MÁV-személykocsik listája
• Magyar Vasúttörténeti Park
• Budapesti vasútállomások

Források

• Mezei István (szerk): A 125 éves MÁV, MÁV Vezérigazgatóság, 1993.
• http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14da460603a1cc
• http://www.mav-thermit.hu
• http://www.tiszavas.hu
• http://www.mav-gepeszet.hu/
• http://www.mav-trakcio.hu/

Külső hivatkozások

• A MÁV honlapja
• ELVIRA, az intelligens MÁV-menetrend
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei
• Az „alapítói jogokat” a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja
• MÁV-Start Zrt.
• Közlekedési témájú videók a híradókból