Bačva (Višnjan)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rakás (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 29., 10:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: Kategória hozzáadása/eltávolítása)
Bačva
A Szent Jakab templom freskói
A Szent Jakab templom freskói
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVišnjan
Jogállásfalu
PolgármesterMilan Dobrilović
Irányítószám52463
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 04″, k. h. 13° 42′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 04″, k. h. 13° 42′ 54″
SablonWikidataSegítség

Bačva (olaszul: Mondellebotte) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Višnjanhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria középső részén, Pazintól 18 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délre, az A9-es autóúttól keletre fekszik.

Története

A falu Petrovac nevű szőlőhegyén talált leletek tanúsága szerint területe már az ókorban lakott volt. A domb északi lejtőjén már 1979-ben találtak latin feliratos kötöredékeket. A dombon 2003-ban végzett szakszerű régészeti feltárás során mozaikpadlós ókori épületek maradványaira bukkantak. A leletek között tűzhely maradványai, a három feltárt hulladékgödörben amforák, cseréptöredékek, tégla, üveg és állati csontok töredékei kerültek elő. A leleteket az i. e. 1. század és a 7. század közötti időre keltezték. A településnek 1857-ben 337, 1910-ben 28 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 21 állandó lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattarrtássl foglalkoznak.

Nevezetességei

  • A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. – 15. században épült gótikus stílusban, a 17. és 18. században bővítették és barokk stílusban építették át. Legrégibb része a középkori templomból fennmaradt gótikus kapuzat. Kazettás mennyezetét püspöki címer díszíti. A templomban fennmaradt Stjepan Deković plébános 1581-ből származó domborműves, glagolita feliratos sírkőlapja. Kőből faragott keresztelőmedencéjén az 1756-os évszám látható.
  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma már a 13. században állt. A belső falakat borító freskók a 16. században készültek. A templomban egy szép gótikus fából faragott szárnyasoltár is található, valószínűleg a motovumi Alvise Orsi munkája a 16. század közepéről. A templomot 1913-ban renoválták, ma múzeumként működik.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
337 372 40 97 32 28 685 569 34 36 32 18 22 17 21 21

További információk

Jegyzetek