Bartók Béla út
A Bartók Béla út Budapest XI. kerületében található, a Szent Gellért tér és a Vasút utca között húzódik, keresztezi a Móricz Zsigmond körteret és a Kosztolányi Dezső teret is. Buda déli részének egyik legforgalmasabb sugárútja.
Elődje
1874 és 1920 között, a mai Móricz Zsigmond körtér és Szent Gellért tér közötti szakasznak "Fehérvári út" volt a neve. A mai Móricz Zsigmond körtér és Vasút utca (a kelenföldi pályaudvarnál) közötti szakasznak, "Átlós út" volt a neve, igaz ez utóbbit csak 1890-től 1920-ig hívták így. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1920-ban a Fehérvári út első szakaszát, a Szent Gellért tértől az Átlós útig, valamint ennek folytatásaként az Átlós utat a Kelenföldi pályaudvarig Horthy Miklós útnak nevezte el.
A Bartók Béla út története
A fontos út beépítése az 1913-as szabályozási terv alapján folyt, így ma 3-5 emeletes lakóházak szegélyezik, és a külső részén néhány ipari üzem is létesült. Az úttesten 2002–2003 során cserélték le a macskakövet korszerű, tartós aszfaltburkolatra.
Nevének eredete
Az utat 1945-ben nevezték át a korábbi Horthy Miklós út névről, és kapta a Bartók Béla út nevet. Az elnevezést és a névcserét az illetékesek szimbolikusnak szánhatták, mert a kimagasló művészeti tevékenységű, világhírű zeneszerző a nemzetiszocialista eszmék ellenzője, s ezáltal az első világháború utáni leghíresebb magyar menekültje volt, aki 1940-ben lejegyzett végrendeletében meghagyta, hogy addig nem viselheti Magyarországon közterület vagy nyilvános épület a nevét, ameddig „a budapesti volt Oktogon-tér, és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről [az európai tengelyhatalmak akkori vezetőiről, Hitlerről és Mussoliniről] van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon, erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz”.
Villamos közlekedés
A Bartókon 1898-ban járt először villamos, ez a Kelenföldi pályaudvarral kötötte össze a Móricz Zsigmond körteret. Egy évvel később, 1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1942-ben a körtéren felépült gombaépületig rövidült.[1] [2] A ma is közlekedő 19-es és 49-es villamosjárat 1910-ben indult meg. Az út Szent Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszán a két viszonylat a 41-es, a 47-es az 56-os és az 56A jelzésű villamosokkal osztozkodik a 2016-ben felújított villamospályán. A eredetileg bazaltkocka burkolatú úttest, középen a villamos vágányaival a Szent Gellért tér és a Tétényi út között 2002-ben kapott komolyabb, faltól-falig felújítást.[3] Ezt 2005-ben a Kelenföld vasútállomásig tartó szakasz rekonstrukciója követte.[4]
A Csóka utcai megálló után található Kelenföld kocsiszín 1912-óta üzemel.
Források
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 115. o. ISBN 963-05-6410-6
Külső hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartók Béla út témájú kategóriát.- A 4-es metró oldala a Bartók Béla út és környékének felújításáról
- Részletes beszámoló az út felújításáról, képekkel: 1–7., 8–10., 11–13., 14–15., 16–21.
- (angolul) Bartók Béla út (2009. májusi blogbejegyzés az út nevezetességeinek áttekintésével)
Jegyzetek
- ↑ Kertész Z. István - Emlékdélután a budatétényi és nagytétényi villamosnak (villamosok.hu, 2013.11.30.)
- ↑ Varga Ákos Endre - A Móricz Zsigmond körtér arcai (hampage.hu)
- ↑ Varga Ákos Endre - A Bartók Béla út felújítása 1. (hampage.hu)
- ↑ Varga Ákos Endre - A Bartók Béla út felújítása 21. (hamspage.hu)
