Sugárút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Andrássy út madártávlatból

A sugárút legtöbbször fákkal szegélyezett széles, egyenes utat jelent. A városok növekedésével a jellemzően városból kivezető sugárutak a város részeivé váltak, nevükben megőrizve, esetleg elhagyva a sugárút nevet.

A budapesti Andrássy út hivatalos elnevezése is ez volt az 1880-as évek első felében, mivel sugárirányban fut kifelé a Belvárosból, a koncentrikus köröket alkotó körutakra merőlegesen. Ilyen értelemben ma is sugárútnak nevezhető Budapesten az Andrássy út mellett a Váci út, a Rákóczi út és annak folytatása, a Kerepesi út és az Üllői út. Ma Magyarországon a sugárút nevet mindössze a budapesti Rákoskert sugárút, a debreceni Egyetem sugárút, a szegedi belvárosból centrálisan kivezető széles utcák, valamint a makói vasútállomás és a belváros között kapcsolatot teremtő Lonovics sugárút viseli hivatalosan.

A sugárutak jellemzően a város reprezentatív utcái közé tartoznak, gyakran a város legfontosabb utcái. Ismertebb sugárutak közé tartozik például:

A világ leszélesebb sugárútjának gyakran a Buenos Aires-i Avenida 9 de Juliót mondják, ha az út voltaképpeni 2×7 sávjához az ettől fás résszel elválasztott további 2×3 (a járdával együtt 2×4) sávot is hozzáértjük: így összesen 140 m széles.[1][2][3]

Az Egyesült Államok egyes városaiban hálós utcaszerkezetnek köszönhetően az utcanevekből megállapítható az utca iránya, a sugárutak (avenue) észak-déli, míg az utcák (street) kelet-nyugati irányúak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]