András görög királyi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
András herceg
Prince Andrew of Greece and Denmark.jpg

Titulusai András görög és dán királyi herceg
Életrajzi adatok
Uralkodóház Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház
Született 1882. január 20.
Athén, Görögország
Elhunyt 1944. december 3. (62 évesen)
Monte Carlo, Monaco
Házastársa Aliz görög és dán királyi hercegné
Gyermekei Margit görög hercegnő (1905–1981)
Teodóra görög hercegnő (1906–1969)
Cecília görög hercegnő (1911–1937)
Zsófia görög hercegnő (1914–2001)
Fülöp edinburgh-i herceg (1921)
Édesapja I. György görög király
Édesanyja Olga görög királyné

András görög királyi herceg, hivatalosan András görög és dán királyi herceg (görögül: ; Athén, 1882. január 20.Monte Carlo, 1944. december 3.) görög és dán királyi herceg, a szangarioszi csata vesztes parancsnoka.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Royal Coat of Arms of Greece.svg

András herceg – családi becenevén AndreaI. György görög király negyedik fiaként, egyben hetedik gyermekeként jött világra 1882-ben. Édesapja, mielőtt felajánlották volna számára a görög trónt, dán királyi hercegi címet viselt, melyet továbbörökített gyermekei számára is. Édesanyja, Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnőként a Romanov-házból származott.

András és legfiatalabb bátyja, Miklós igen fiatalon kerültek be a pireuszi katonai iskolába, melyet azonban 1908-ban egy nacionalista szerveződés miatt kénytelenek voltak otthagyni. Az 19121913-as első balkáni háború alatt nem teljesített aktív frontszolgálatot; egy katonai kórházat üzemeltetett helyette. Az első világháború alatt bátyja, I. Konstantin király megbízásából tárgyalt az Egyesült Királysággal, s közben a Közösségek háza azzal gyanúsította meg, hogy német titkosügynök.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aliz battenbergi hercegnő

1903. október 3-án, Darmstadtban, polgári menyegzőn feleségül vette Aliz battenbergi hercegnőt, Lajos Sándor battenbergi herceg és milford haveni őrgróf leányát. A következő napon tartották a templomi esküvőket: egy evangélikusat a a kastély templomában és egy görög ortodoxot a Mathildenhöhe orosz kápolnájában.

A házasságból öt gyermekük, négy leány és egy fiú született:

Száműzetésben, a görög–török háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1917. június 11-én lemondott I. Konstantin király a fia, Sándor herceg javára. A királyi család több tagjának is száműzetésbe kellett vonulnia. András herceg és családja Konstantin királlyal Svájcba költözött, ám 1920-ban, fia halála után Konstantint visszahívták a trónra. András herceg is hazatért, és Korfu szigetén telepedett le. A király kérésére megint belépett a hadseregbe, és harcolt az 1919 óta tartó görög–török háborúban. A herceg szangarioszi csatában a Második Görög Hadtest parancsnokaként vett részt, ám a csatát a görögök elvesztették. A súlyos veszteségek miatt lázadások törtek ki, a monarchia megbukott, András herceget pedig bíróság elé állították. Bűnösnek nyilvánították, és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A herceg és családja a HMS Calypso brit hajó fedélzetén menekült el Görögországból. A család Saint-Cloud-ba költözött, ahol András fivére és sógornője, György herceg és Marie Bonaparte éltek.

András herceg 1913-ban (László Fülöp Elek)

1930-ban a herceg könyvet írt a szangarioszi ütközetről a Katasztrófa felé: a görög hadsereg Kisázsiában, 1921-ben címmel. A száműzetés évei alatt a herceg leányai Németországban telepedtek le, míg Fülöp herceg angol rokonsága felé vonzódott, majd később feleségül is vette II. Erzsébet brit királynőt. Alizt skizofréniával diagnosztizálták az orvosok, így a hercegné egy svájci szanatóriumba vonult. 1932-es felépülése után azonban nem volt hajlandó visszatérni a férjéhez, helyette közép-európai utazásokat tett. 1936-ban, a királyság restaurálása után a herceget sújtó büntetést semmisnek mondták, így májusban András visszatérhetett Görögországba. 1937-ben harmadik leánya, Cecília és családja egy autóbaleset során életét vesztette, és a tragikus esemény újból közelebb hozta egymáshoz a házaspárt, ám életük végéig külön éltek.

1938-ban Aliz hercegné visszatért Görögországba, hogy vallási életet éljen, míg András herceg Franciaország déli tengerpartjánál hajózott egy jachton, szeretője, Andrée de La Bigne grófnő társaságában. A második világháborút is a francia riviérán vészelte át, míg a királyi család Dél-Afrikába menekült, felesége pedig a görög fővárosban maradt.

András herceg 1944. december 3-án, a monte carlói Metropol szállodában hunyt el szívelégtelenség és érelmeszesedés következtében. Tatoin, a görög királyi család temetkezőhelyén helyezték örök nyugalomra.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz András görög királyi herceg témájú médiaállományokat.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az André de Grèce című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.