András görög királyi herceg
| András herceg | |
 |
|
|
|
|
| Titulusai | András görög és dán királyi herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház |
| Született | 1882. január 20. Athén, Görögország |
| Elhunyt | 1944. december 3. (62 évesen) Monte Carlo, Monaco |
| Házastársa | Aliz görög és dán királyi hercegné |
| Gyermekei | Margit görög hercegnő (1905–1981) Teodóra görög hercegnő (1906–1969) Cecília görög hercegnő (1911–1937) Zsófia görög hercegnő (1914–2001) Fülöp edinburgh-i herceg (1921) |
| Édesapja | I. György görög király |
| Édesanyja | Olga görög királyné |
András görög királyi herceg, hivatalosan András görög és dán királyi herceg (görögül: ; Athén, 1882. január 20. – Monte Carlo, 1944. december 3.) görög és dán királyi herceg, a szangarioszi csata vesztes parancsnoka.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Származása és fiatalkora [szerkesztés]
András herceg – családi becenevén Andrea – I. György görög király negyedik fiaként, egyben hetedik gyermekeként jött világra 1882-ben. Édesapja, mielőtt felajánlották volna számára a görög trónt, dán királyi hercegi címet viselt, melyet továbbörökített gyermekei számára is. Édesanyja, Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnőként a Romanov-házból származott.
András és legfiatalabb bátyja, Miklós igen fiatalon kerültek be a pireuszi katonai iskolába, melyet azonban 1908-ban egy nacionalista szerveződés miatt kénytelenek voltak otthagyni. Az 1912–1913-as első balkáni háború alatt nem teljesített aktív frontszolgálatot; egy katonai kórházat üzemeltetett helyette. Az első világháború alatt bátyja, I. Konstantin király megbízásából tárgyalt az Egyesült Királysággal, s közben a Közösségek háza azzal gyanúsította meg, hogy német titkosügynök.
Házassága [szerkesztés]
1903. október 3-án, Darmstadtban, polgári menyegzőn feleségül vette Aliz battenbergi hercegnőt, Lajos Sándor battenbergi herceg és milford haveni őrgróf leányát. A következő napon tartották a templomi esküvőket: egy evangélikusat a a kastély templomában és egy görög ortodoxot a Mathildenhöhe orosz kápolnájában.
A házasságból öt gyermekük, négy leány és egy fiú született:
- Margit hercegnő (1905–1981), később Hohenlohe–Langenburg hercegnéje
- Teodóra hercegnő (1906–1969), házassága révén Baden őrgrófnéja
- Cecília hercegnő (1911–1937), Hessen nagyhercegnéje
- Zsófia hercegnő (1914–2001), előbb hesseni, majd hannoveri hercegné
- Fülöp herceg (1921–), II. Erzsébet brit királynő férjeként Edinburgh hercege.
Száműzetésben, a görög–török háború [szerkesztés]
1917. június 11-én lemondott I. Konstantin király a fia, Sándor herceg javára. A királyi család több tagjának is száműzetésbe kellett vonulnia. András herceg és családja Konstantin királlyal Svájcba költözött, ám 1920-ban, fia halála után Konstantint visszahívták a trónra. András herceg is hazatért, és Korfu szigetén telepedett le. A király kérésére megint belépett a hadseregbe, és harcolt az 1919 óta tartó görög–török háborúban. A herceg szangarioszi csatában a Második Görög Hadtest parancsnokaként vett részt, ám a csatát a görögök elvesztették. A súlyos veszteségek miatt lázadások törtek ki, a monarchia megbukott, András herceget pedig bíróság elé állították. Bűnösnek nyilvánították, és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A herceg és családja a HMS Calypso brit hajó fedélzetén menekült el Görögországból. A család Saint-Cloud-ba költözött, ahol András fivére és sógornője, György herceg és Marie Bonaparte éltek.
1930-ban a herceg könyvet írt a szangarioszi ütközetről a Katasztrófa felé: a görög hadsereg Kisázsiában, 1921-ben címmel. A száműzetés évei alatt a herceg leányai Németországban telepedtek le, míg Fülöp herceg angol rokonsága felé vonzódott, majd később feleségül is vette II. Erzsébet brit királynőt. Alizt skizofréniával diagnosztizálták az orvosok, így a hercegné egy svájci szanatóriumba vonult. 1932-es felépülése után azonban nem volt hajlandó visszatérni a férjéhez, helyette közép-európai utazásokat tett. 1936-ban, a királyság restaurálása után a herceget sújtó büntetést semmisnek mondták, így májusban András visszatérhetett Görögországba. 1937-ben harmadik leánya, Cecília és családja egy autóbaleset során életét vesztette, és a tragikus esemény újból közelebb hozta egymáshoz a házaspárt, ám életük végéig külön éltek.
1938-ban Aliz hercegné visszatért Görögországba, hogy vallási életet éljen, míg András herceg Franciaország déli tengerpartjánál hajózott egy jachton, szeretője, Andrée de La Bigne grófnő társaságában. A második világháborút is a francia riviérán vészelte át, míg a királyi család Dél-Afrikába menekült, felesége pedig a görög fővárosban maradt.
András herceg 1944. december 3-án, a monte carlói Metropol szállodában hunyt el szívelégtelenség és érelmeszesedés következtében. Tatoin, a görög királyi család temetkezőhelyén helyezték örök nyugalomra.
Származása [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az André de Grèce című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
