Miklós görög királyi herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miklós herceg
Miklós görög királyi herceg.jpg
Miklós, Görögország hercege
Született 1872. január 22.
Athén; Görögország
Elhunyt 1938. február 8. (66 évesen)
Athén; Görögország
Házastársa Jelena Vlagyimirovna Romanova orosz nagyhercegnő
Gyermekei Olga görög hercegnő
Erzsébet görög hercegnő
Marina görög hercegnő
Szülei Olga görög királyné
I. György görög király

Miklós görög királyi herceg, hivatalosan Miklós görög és dán királyi herceg (görögül: Πρίγκιπας Νικόλαος της Ελλάδας; Athén, 1872. január 22.Athén, 1938. február 8.) görög és dán királyi herceg, Nicolas Leprince álnéven neves festő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Royal Coat of Arms of Greece.svg

Miklós herceg I. György görög király negyedik gyermekeként, illetve harmadik fiaként látta meg a napvilágot. Édespja eredetileg dán királyi hercegnek született, ám később a görög trónra került. Utódai azonban továbbra is viselték a dán hercegi címet, így Miklós, illetve Miklós gyermekei is. Édesanyja Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnőként a Romanov-házból származott, megerősítve ezzel a kapcsot a Glücksburg-ház és az orosz cári család között.

Miklós herceget a családban görög Miki becenéven ismerték. A „görög” jelzőt azért kapta, hogy megkülönböztessék őt unokatestvérétől, az ugyancsak Miklós orosz nagyhercegtől, akiből később II. Miklós néven Oroszország cárja lett.

A herceg és testvérei gyermekkora jó részét töltötte Dániában és Oroszországban. Nagyon fiatalon került be a pireuszi katonai iskolába, akárcsak összes fivére. 1908-ban azonban egy nacionalista szerveződés nyomására kénytelen volt elhagyni a hadsereg kötelékeit.
1896-ban fivéreivel, Konstantinnal és Györggyel részt vett az első modern nyári olimpiai játékok szervezésében, valamint a verseny alatt Miklós herceg a lövészeti bizottság elnökeként dolgozott.

1913-ban a hercegnek máig nem tisztázott szerepe volt az édesapja elleni merényletben, melyet Szalonikiben követtek el az uralkodó ellen. Miklós herceg később azt állította, hogy a gyilkosságot a Német Titkosszolgálat tervelte ki; emiatt kisebb háború alakult ki Miklós és az új görög királyné, Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő között.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miklós herceg a családja körében (balról jobbra: Olga, Miklós, Erzsébet és Marinával az ölében Jelena)

1900-ban Miklós herceg megkérte távoli rokona, Jelena Vlagyimirovna orosz nagyhercegnő kezét. Jelena édesanyja, Marija Pavlovna nagyhercegné azonban becsvágyó anya lévén egy uralkodót szeretett volna a lánya férjének, így hevesen ellenezte a frigyet. A fiatalok végül Olga királyné segítségével 1902. augusztus 29-én, Carszkoje Szelóban házasodtak össze; összesen három leányuk született:

A legtöbb várakozással ellentétben a kapcsolatuk boldog volt és harmonikus. Lányaik mind arisztokratákhoz mentek feleségül, rangjukhoz méltó házasságokat kötve.

Száműzetésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1917-ben Oroszországban megdöntötték a monarchiát, majd nem sokkal később a bolsevikok ragadták magukhoz a hatalmat. Görögországban lemondott I. Konstantin király, Miklós bátyja, így a királyi família kénytelen volt száműzetésbe vonulni. Miklós herceg és családja előbb Svájcban, majd később Franciaországban telepedtek le a többi száműzött nemeshez hasonlóan.

Miklós herceg divattervezőként és festőként kezdett dolgozni. Tehetséges művésznek bizonyult, festményeit Nicolas Leprince néven írta alá. Emlékiratait Ötven évem címmel adták ki.

1936-ban a család visszatérhetett Görögországba. Tatoiban, a királyi család nyári rezidenciájában telepedtek le. Miklós herceg 1938. február 8-én hunyt el a görög fővárosban, Athénban. A tatói királyi temetkezőhelyen helyezték örök nyugalomra.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklós görög királyi herceg témájú médiaállományokat.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]