Aliz battenbergi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aliz battenbergi hercegnő
1885 Alice.jpg

Titulusai Aliz görög és dán királyi hercegné
Életrajzi adatok
Uralkodóház Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház
Battenbergi-ház
Teljes neve Victoria Alice Elizabeth Julia Marie
Született
1885. február 25.
Windsor, Anglia
Elhunyt
1969. december 5. (84 évesen)
London, Anglia
Házastársa András görög és dán királyi herceg
Gyermekei Margit görög hercegnő (1905–1981)
Teodóra görög hercegnő (1906–1969)
Cecília görög hercegnő (1911–1937)
Zsófia görög hercegnő (1914–2001)
Fülöp edinburgh-i herceg (1921)
Édesapja Lajos Sándor battenbergi herceg
Édesanyja Viktória hessen–darmstadti hercegnő

Aliz battenbergi hercegnő, férjezett Aliz görög és dán királyi hercegné (németül Prinzessin Alice von Battenberg, görögül: Πριγκίπισσα Αλίκη του Μπάττενμπεργκ, magyaros átírással: Pringípisza Alíki tu Bátemberg; teljes nevén Victoria Alice Elizabeth Julia Marie, azaz Viktória Alíz Erzsébet Júlia Mária; Windsor, 1885. február 25.London, 1969. december 5.) battenbergi hercegnő, házassága révén görög és dán királyi hercegné, II. Erzsébet brit királynő anyósa.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aliz hercegnő 1885-ben született a Windsor kastélyban, Angliában Lajos Sándor battenbergi herceg és Viktória hessen–darmstadti hercegnő első gyermekeként. Édesanyja Viktória brit királynő egyik unokája volt, s a család éppen az uralkodónőnél vendégeskedett, amikor Aliz világra jött. 1885. április 25-én keresztelték meg Darmstadtban, keresztszülei között szerepelt például Viktória királynő, IV. Lajos hesseni nagyherceg és Jelizaveta Fjodorovna orosz nagyhercegné.

Három testvére született, Lujza, György és Lajos.

Aliz hercegnő kiválóan beszélt németül és angolul. Később tanulni kezdett franciául, majd házassága után görögül is. Gyermekkora jó részét felváltva töltötte Darmstadtban, Londonban és Jugenheimben. Édesapja a Brit Királyi Haditengerészet tagjaként sokat gyakorlatozott Málta partjainál, ahova családját is magával vitte. Már fiatalként is részt vett a társasági életben, többek között koszorúslány volt György yorki herceg és Mária tecki hercegnő esküvőjén, valamint tizenhatodik születésnapja előtt pár héttel részt vett Viktória királynő temetésén.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1902-ben, VII. Eduárd brit király koronázásán Aliz hercegnő találkozott András görög és dán királyi herceggel, I. György görög király negyedik fiával. András és Aliz egymásba szerettek, és 1903. október 6-án Darmstadtban polgári esküvőn összeházasodtak. A következő napon tartották a templomi esküvőket: egy evangélikusat a a kastély templomában és egy görög ortodoxot a Mathildenhöhe orosz kápolnájában. A friggyel Aliz görög és dán királyi hercegné lett, angol rokonai csak Princess Andrew[1] néven emlegették.

A házasságból öt gyermekük, négy leány és egy fiú született:

András görög királyi herceg (László Fülöp Elek)

András királyi herceg a görög haditengerészetnél szolgált, míg Aliz hercegnő jótékonysági akciókban vett részt. 1908-ban elutazott Oroszországba ifj. Marija Pavlovna és Vilmos svéd királyi herceg esküvőjére. Itt találkozott keresztanyjával és egyben nagynénjével, Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegnével, aki éppen egy új szerzetesrend alapításán dolgozott. Az apácarend nagy érdeklődést váltott ki Alizból, részt vett a zárda alapkőletételén is.

A Balkán-háború alatt a hercegné ápolónőként szolgált több katonai kórházban is, ezért 1913-ban V. György brit király kitüntetésben részesítette. Az első világháború folyamán sógora, I. Konstantin görög király hibás politikája miatt lemondásra kényszerült, s a királyi család több tagja is svájci száműzetésbe vonult. Svájcban a családtagok Aliz sógornője, Marie Bonaparte hercegnő, György görög királyi herceg nejének jóvoltából kényelmes körülmények között élhettek. Aliz hercegnő szülei – mivel a világháború alatt német származásuk ellenére is Angliában éltek – V. György király kérésére felvették a Mountbatten családnevet, valamint Lajos Sándor herceg lemondott battenbergi címéről, hogy cserébe Milford Haven őrgrófja legyen.

1920-ban Sándor király halálát követően I. Konstantint és a száműzött családtagokat visszahívták Görögországba. Aliz hercegnő és családja Korfu szigetén telepedtek le. A király kérésére András herceg megint belépett a hadseregbe, és harcolt az 1919 óta tartó görög–török háborúban. A herceg szangarioszi csatában a Második Görög Hadtest parancsnokaként vett részt, ám a csatát a görögök elvesztették. A súlyos veszteségek miatt lázadások törtek ki, a monarchia megbukott, András herceget pedig bíróság elé állították. Bűnösnek nyilvánították, és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A herceg és családja a HMS Calypso brit hajó fedélzetén menekült el Görögországból. A család Saint-Cloud-ba költözött, ahol András fivére és sógornője, György herceg és Marie Bonaparte éltek.

Franciaországban Aliz hercegnő tovább jótékonykodott, és 1928. október 20-án áttért a görög ortodox vallásra. A hercegnő hangokat kezdett hallani, és azt képzelte, természetfeletti erővel rendelkezik. Berlinben orvosi vizsgálatokon esett át, melyek során kiderült, hogy skizofréniában szenved. A svájci Kreuzlingenbe költözött, ahol Ludwig Binswanger neves szanatóriumában gyógyították. Hosszúra nyúlt betegsége alatt eltávolodott férjétől, leányai egytől egyig német hercegekhez mentek feleségül, míg egyetlen fia angol rokonaihoz költözött. Édesanyjával fenntartotta a kapcsolatot, de családját egészen 1936-ig nem látta. 1932-ben már teljesen felépültnek nyilvánították, így a hercegnő elhagyhatta a szanatóriumot, és közép-európai utazásokba fogott.

1937-ben harmadik leánya, Cecília, veje és két unokája életét vesztette egy repülőgép-szerencsétlenség során. Férjével az ő temetésükön találkozott először a betegsége kezdete óta. Kapcsolatuk valamelyest megjavult, de életük végéig külön éltek. Aliz hercegnő visszatért Athénba, ahol szerény körülmények között lakott. A második világháború kitörésekor a királyi család legtöbb tagja Dél-Afrikába menekült, ám Aliz hercegnő a görög fővárosban maradt, és együtt élt sógornőjével, Ilona volt orosz nagyhercegnővel. Sógoruk, György herceg felajánlotta számukra egyik athéni házát, így a két hercegné átköltözött oda. Aliz a Vöröskereszt szolgálatába lépett; Lujza húga, aki a svéd trónörököshöz ment nőül, több orvosi eszközt is felajánlott a görög kórházak számára. Amikor a náci csapatok megszállták Athént, a hercegnő elbújtatta a zsidó Cohen családot a Gestapo ügynökei elől. Ezért később Izrael állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette.

Özvegysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aliz hercegnő 1922-ben

1944-ben elhunyt András herceg Monte-Carlóban. Aliz hercegnő a háború miatt csak hetekkel később értesült férje haláláról. 1947 áprilisában Angliába utazott, hogy részt vegyen fia és VI. György brit király leányának, Erzsébet trónörökös hercegnőnek az esküvőjén.

1949 januárjában görög ortodox ápolórendet alapított mártír nagynénje, a bolsevikok által meggyilkolt Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegné mintájára. A szervezetnek a Márta és Mária keresztény apácarendje nevet adta. A rend otthona a görög Tinosz szigete lett, ám a hercegnő 1950-ben és 1952-ben adománygyűjtő körutat tett az Egyesült Államokba. A közélettől nem vonult vissza, 1953-ban például jelen volt II. Erzsébet királynő koronázásán, 1960-ban pedig indiai utazáson vett részt Rajkumari Amrit Kaur meghívására.

1967. április 21-én tartózkodott utoljára Görögországban. Egészsége ekkor már jelentősen megromlott, hallása is tönkrement az erős dohányzás következtében. Menye és fia, II. Erzsébet és Fülöp herceg meghívták magukhoz a Buckingham palotába. Itt halt meg 1969. december 5-én. A windsori Szent György kápolnában temették el, ám utolsó kívánsága az volt, hogy az Olajfák hegyén, a Mária Magdolna templomban helyezzék örök nyugalomra Jelizaveta Fjodorovna nagynénje mellé. E kívánságát 1988. augusztus 3-án teljesítették.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarul: András hercegné.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aliz battenbergi hercegnő témájú médiaállományokat.