Alsóalmád

	Alsóalmád (Nižná Jablonka)
	; Alsóalmád címere
	; Alsóalmád címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1543
Polgármester	Miroslav Rosoľanka
Irányítószám	067 34
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
	Népesség
Teljes népesség	147 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	16 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	303 m
Terület	11,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 41″, k. h. 22° 05′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 41″, k. h. 22° 05′ 06″
	Alsóalmád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóalmád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 3.) ezen a változaton alapul.

Alsóalmád (1899-ig Alsó-Jablonka, szlovákul: Nižná Jablonka, ukránul: Nyizsná Jablinka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 30 km-re északkeletre, az Udava-patak partján fekszik.

Története

A települést a vlach jog alapján alapították a 15. században, a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ban történt. Birtokosa a Drugeth család volt. Ortodox fatemploma a 16. században épült. 1600-ban temploma, paplaka és 14 adózója volt. A 17. században a Drugethek vámot alapítottak a településen. 1715-ben 14, 1720-ban 9 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Jablonka. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Papinához 3/4, és Felső Jablonkához 1/2 órányira, hegyes, agyagos határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, egyebet középszerűen terem, bikkfa erdője van, piatza Homonnán.”^[2]

1828-ban 62 házában 460 lakos élt. A faluban vizimalom és fűrésztelep működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jablonka (Alsó), orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fiókja: 28 r., 436 g. kath., 3 zsidó lak., 645 h. szántófölddel. F. u. gr. Vandernath. Ut. p. N. Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóalmád, azelőtt Alsójablonka, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 62 házzal és 349 gör.-kath. lakossal. 1434-ben a Zbugyay családé. A XV. század vége felé a homonnai uradalom tartozéka egész a XVII. század végéig; 1621-ben azonban az Izbugyai család még mindig részbirtokosa. A mult század elején a Kácsándy családé, azután báró Mednyánszky Lászlóé, míg ma Hering János Gottfriednek van itt nagyobb birtoka. A községben gör.-kath. templom van, a mely 1752-ben épült. Postája Papházán, távírója és vasúti állomása Homonnán van.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 311, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 180 lakosából 138 szlovák és 37 ruszin volt.

2011-ben 189 lakosából 150 szlovák és 26 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1755-ben épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Homonnai járás m v sz A Homonnai járás települései
Homonna (Humenné)
Agyidóc (Adidovce) · Alsóalmád (Nižná Jablonka) · Alsóberek (Brestov) · Alsócsernye (Černina) · Alsólászlófalva (Nižné Ladičkovce) · Alsóvirányos (Nižná Sitnica) · Barátlak (Rohožník) · Barkó (Brekov) · Dadafalva (Dedačov) · Felsőalmád (Vyšná Jablonka) · Felsőbaskóc (Baškovce) · Felsőkohány (Kochanovce) · Felsőkörtvélyes (Vyšný Hrušov) · Felsőlászlófalva (Vyšné Ladičkovce) · Felsővirányos (Vyšná Sitnica) · Gorzó (Gruzovce) · Görbény (Slovenské Krivé) · Göröginye (Ohradzany) · Hegedűsfalva (Hudcovce) · Hegyvég (Prituľany) · Hegyzávod (Závada) · Helmecke (Chlmec) · Homonnarokitó (Rokytov pri Humennom) · Homonnazávod (Závadka) · Izbugyarabóc (Hrabovec nad Laborcom) · Jánosvágása (Hankovce) · Jánosvölgye (Jankovce) · Kisgézsény (Hažín nad Cirochou) · Kiskárna (Karná) · Kiskemence (Kamienka) · Kisortovány (Porúbka) · Kisökrös (Slovenská Volová) · Kosárvágása (Košarovce) · Koskóc (Koškovce) · Laborcmező (Zbudské Dlhé) · Lácfalva (Lackovce) · Lukácsi (Lukačovce) · Maskóc (Maškovce) · Mislye (Myslina) · Modra (Modra nad Cirochou) · Mogyorósfalu (Lieskovec) · Nagykemence (Kamenica nad Cirochou) · Oroszkánya (Ruská Kajňa) · Oroszvágás (Ruská Poruba) · Papháza (Papín) · Pásztorhegy (Valaškovce) · Peticse (Ptičie) · Rubó (Hrubov) · Szélesmező (Veľopolie) · Szerelmes (Ľubiša) · Szinnamező (Nechválova Polianka) · Szopkóc (Sopkovce) · Topolóka (Topoľovka) · Tótalmád (Jabloň) · Tölgyeshegy (Zubné) · Turcóc (Turcovce) · Udva (Udavské) · Várjeszenő (Jasenov) · Vitézvágás (Víťazovce) · Zemplénpálhegy (Pakostov) · Zemplénróna (Rovné)