Összetett számok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Összetett számnak nevezzük az olyan 1-nél (szigorúan) nagyobb számokat, amelyeknek kettőnél több osztója van (vagyis: van legalább egy valódi osztójuk). [1]. Másként, ha 0<n egész szám, és vannak 1<a, b<n egészek, hogy n = a·b, akkor n összetett. A 0-t nem tekintik összetett számnak (bár kettőnél több osztója van, azaz van valódi osztója, mégpedig végtelen sok), míg az 1 csak önmagával osztható, így nem tartozik sem az összetett számokhoz, sem a prímszámokhoz. Definíció szerint minden egynél nagyobb egész szám vagy prím, vagy összetett szám.
Az első 15 összetett szám a következő: 4, 6, 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16 18, 20, 21, 22, 24 és a 25.
Tulajdonságok [szerkesztés]
- Minden összetett szám nagyobb, mint 3.
- A legkisebb összetett szám a 4.
- Minden összetett szám egyértelműen felírható prímszámok szorzataként. Ez a számelmélet alaptétele.
- Minden összetett szám prímtényezős alakjában egynél több, nem feltétlenül különböző prímszám szerepel. Például
, a
prímszám kétszer jelenik meg. - Ha
összetett szám, akkor
. Ezt a Wilson-tétel mondja ki.
Osztályozás [szerkesztés]
A prímtényezők száma szerint:
- Félprímek vagy pq-számok a két, nem feltétlenül különböző prímszám szorzataként előálló számok
- Szfenikus számok a három különböző prímszám szorzataként felírható számok
- Négyzetmentes számok a csupa különböző prímszámok szorzatára bontható számok
- Prímhatványok azok a számok, amelyeknek csak egy prímosztójuk van.
Források [szerkesztés]
- ↑ Hajnal I.: Matematika I. NTK, 1994. 71. o.


, a
prímszám kétszer jelenik meg.
összetett szám, akkor
. Ezt a