„Lándzsásötfalu” változatai közötti eltérés

	Lándzsásötfalu (Hôrka)
	Szent András temploma
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1311
Polgármester	Vladimír Boška
Irányítószám	059 12
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	2108 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	157 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	600 m
Terület	11,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 20° 23′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 20° 23′ 43″
	Lándzsásötfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lándzsásötfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2022. január 11., 22:19-kori változata

Ez a szócikk Lándzsásötfaluról (szlovákul Hôrka) szól. Hasonló címmel lásd még: Horka (egyértelműsítő lap).

Landzsásötfalu (1899-ig Primfalu, szlovákul Hôrka, németül Horke) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Poprádtól 8 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete

Magyar nevét onnan kapta, hogy öt faluból (Kissócz-Kischendorf, Primfalu-Preimsdorf, Miklósfalu-Nickelsdorf, Horka és Szentandrás-Andreasdorf) egyesült a 19. század közepén, melyek az ún. lándzsás kerülethez tartoztak.

Története

Primóc

A falurészek közül először Primócot említik 1312-ben „villa Primi” néven. Primóc 1312 előtt a Henrik comes által Primnek adott birtokrészen keletkezett. 1317-ben Lőcse város birtoka. 1399-ben „Primfalua” alakban említik. 1411-ben Luxemburgi Zsigmond a vágsziklási karthauzi rendnek adományozta. 1787-ben 8 háza és 47 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRIMÓCZ. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svabócznak szomszédságában, és annak filiája, határjában fája nints, más javai középszerűek, második osztálybéli.”^[2] 1828-ban 10 házában 79 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Primócz, tót falu, Szepes vármegyében, Svabócz fil. 70 kath. lak. Van itt Mercz uraságnak egy udvarháza. Ut. p. Horka.”^[3] A 19. század közepén egyesült Horkával.

Szentandrás

Szentandrás területe már a kőkorszakban lakott volt. 1317-ben „Sanctus Andreas” néven említik először. 1382-ben „Zenthandras”, 1435-ben „Zekyzenthanandras” volt a neve. 1787-ben 24 háza és 186 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT ANDRÁS. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Budaházy Uraság, lakosai katolikusok; határja jó, de egy része középszerű.”^[2] 1828-ban 20 házában 148 lakos élt. 1850-54-ben járási székhely.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-András, (Svati Ondrey), tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Horkához közel a liptói postautban, 146 kath., 3 evang. lakossal s jó savanyuviz-forrással. Alkotó részei: szén-savany-szesz, elszáló vasvitriol, ércz-mész (ochra), elemésztő föld, keserűsó, bányász alkali. Használ a felesleges csípős nedvtől származott bajokban, s a gyengeségi nyavalyákban. F. u. Szentandrásy, Mercz, Szmrecsányi, Sváb, Hatbafny s m.”^[3] A 19. század közepén egyesült Horkával.

Kisóc

Kisócot 1324-ben „Hisfalua” alakban említik először. 1511-ben „Hysowecz” néven tűnik fel. Egykor vas- és mangánbányászok lakták. 1787-ben 38 házában 192 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KISÓCZ. Kisovcze. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Glocz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svaboczhoz nem meszsze, és annak filiája, Ispotállya is vagyon, és két majorja, határjának fele köves, és sovány, fája nintsen elég, de más javai vannak.”^[2] 1828-ban 32 háza volt 238 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kissócz, Szepes vm. tót falu, Svabocz fil., 238 kath. lak. Savanyuviz. F. u. Glosz, Görgei, Stavácz, Marsalkó, s m. Ut. p. Horka.”^[3] A 19. század közepén egyesült Horkával.

Miklósfalva

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIKLÓSFALVA. Szepes Vármegyében.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miklósfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Svabócz fil., 86 kath., 10 evang. lak. F. u. Vadnay, Sváby s m. Ut. p. Lőcse.”^[3]

Horka

A 13. században élt Bozsa comes nevét viselte. Horka 1347-ben „Bosafalua” alakban szerepel először írásban. 1787-ben 12 háza és 78 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORKA. Elegyes tót falu Szepes Várm lakosai katolikusok, mind a’ két féle fája szűken van, határjának 1/4 sovány, több javaik középszerűek.”^[2] 1828-ban 9 házában 61 lakos élt. Lakói bányászattal, földműveléssel, fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Horka, tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez nyugotra egy posta állásnyira, a liptói országutban: 61 kath. lak. Van itt Budaházy uraságnak egy udvara, s egy k. postahivatal.”^[3] 1850 és 1854 között itt székelt a járásbíróság.

A 19. század közepén egyesült az öt település Primfalu, majd 1899-től Lándzsásötfalu néven. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben a községnek 368, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.

2011-ben 1778 lakosából 1685 szlovák.

Neves személyek

Szentandráson született 1837-ben Sváby Pál filológus és reáliskolai igazgató.
Itt hunyt el 1682 után Budaeus György evangélikus lelkész.

Nevezetességei

Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 18. században átépítették.
Barokk kápolnáját 1736-ban építették a korábbi kápolna alapjain. Két gótikus szobra a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumban található.

Jegyzetek

Malovcová, B. a kol.: Hôrka - Minulosť a súčasnosť kopijníckych obcí.

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 |weboldal            =
 }}
-'''Landzsásötfalu''' (1899-ig ''Primfalu,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hôrka,'' [[német nyelv|németül]] ''Horke)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] az [[Eperjesi kerület]] [[Poprádi járás]]ában.
+'''Landzsásötfalu''' (1899-ig ''Primfalu,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hôrka,'' [[német nyelv|németül]] ''Horke)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]], az [[Eperjesi kerület]] [[Poprádi járás]]ában.
 == Fekvése ==
@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 == Nevének eredete ==
-Magyar nevét onnan kapta, hogy öt faluból (Kissócz-Kischendorf, Primfalu-Preimsdorf, Miklósfalu-Nickelsdorf, Horka és Szent-András-Andreasdorf) egyesült a [[19. század]] közepén, melyek az ún. [[lándzsás kerület]]hez tartoztak.
+Magyar nevét onnan kapta, hogy öt faluból (Kissócz-Kischendorf, Primfalu-Preimsdorf, Miklósfalu-Nickelsdorf, Horka és Szentandrás-Andreasdorf) egyesült a [[19. század]] közepén, melyek az ún. [[lándzsás kerület]]hez tartoztak.
 == Története ==
-A falurészek közül először Primócot említik 1312-ben ''"villa Primi"'' néven. Primóc 1312 előtt a Henrik comes által Primnek adott birtokrészen keletkezett. [[1317]]-ben [[Lőcse]] város birtoka. [[1399]]-ban ''"Primfalua"'' alakban említik. [[1411]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a vágsziklási karthauzi rendnek adományozta. [[1787]]-ben 8 háza és 47 lakosa volt. [[1828]]-ban 10 házában 79 lakos élt. A [[19. század]] közepén egyesült Horkával.
+=== Primóc ===
-Kisócot [[1324]]-ben ''"Hisfalua"'' alakban említik először. [[1511]]-ben ''"Hysowecz"'' néven tűnik fel. Egykor vas és mangánbányászok lakták. 1787-ben 38 házában 192 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 238 lakossal. A 19. század közepén egyesült Horkával.
+A falurészek közül először Primócot említik 1312-ben „''villa Primi''” néven. Primóc 1312 előtt a Henrik comes által Primnek adott birtokrészen keletkezett. [[1317]]-ben [[Lőcse]] város birtoka. [[1399]]-ben „''Primfalua''” alakban említik. [[1411]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a vágsziklási karthauzi rendnek adományozta. [[1787]]-ben 8 háza és 47 lakosa volt.
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''PRIMÓCZ. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svabócznak szomszédságában, és annak filiája, határjában fája nints, más javai középszerűek, második osztálybéli.''”<ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog" /> [[1828]]-ban 10 házában 79 lakos élt.
-Szentandrás területe már a [[kőkorszak]]ban lakott volt. 1317-ben ''"Sanctus Andreas"'' néven említik először. [[1382]]-ben ''"Zenthandras"'', [[1435]]-ben ''"Zekyzenthanandras"'' volt a neve. 1787-ben 24 háza és 186 lakosa volt. 1828-ban 20 házában 148 lakos élt. 1850-54-ben járási székhely. A 19. század közepén egyesült Horkával.
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Primócz, tót falu, Szepes vármegyében, Svabócz fil. 70 kath. lak. Van itt Mercz uraságnak egy udvarháza. Ut. p. Horka.''”<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg" /> A [[19. század]] közepén egyesült Horkával.
-Horka [[1347]]-ben ''"Bosafalua"'' alakban szerepel először írásban. A [[13. század]]ban élt Bozsa comes nevét viselte. 1787-ben 12 háza és 78 lakosa volt. 1828-ban 9 házában 61 lakos élt. Lakói bányászattal, földműveléssel, fuvarozással foglalkoztak.
+=== Szentandrás ===
-Vályi András szerint ''"HORKA. Elegyes tót falu Szepes Várm lakosai katolikusok, mind a’ két féle fája szűken van, határjának 1/4 sovány, több javaik középszerűek."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog">{{Vályi}}</ref>
+Szentandrás területe már a [[kőkorszak]]ban lakott volt. 1317-ben „''Sanctus Andreas''” néven említik először. [[1382]]-ben „''Zenthandras''”, [[1435]]-ben „''Zekyzenthanandras''” volt a neve. 1787-ben 24 háza és 186 lakosa volt.
-''"KISÓCZ. Kisovcze. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Glocz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svaboczhoz nem meszsze, és annak filiája, Ispotállya is vagyon, és két majorja, határjának fele köves, és sovány, fája nintsen elég, de más javai vannak."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog"/>
-''"PRIMÓCZ. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svabócznak szomszédságában, és annak filiája, határjában fája nints, más javai középszerűek, második osztálybéli."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog"/>
-''"SZENT ANDRÁS. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Budaházy Uraság, lakosai katolikusok; határja jó, de egy része középszerű."'' <ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog"/>
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''SZENT ANDRÁS. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Budaházy Uraság, lakosai katolikusok; határja jó, de egy része középszerű.''”<ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog" /> 1828-ban 20 házában 148 lakos élt. 1850-54-ben járási székhely.
-Fényes Elek szerint ''"Horka, tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez nyugotra egy posta állásnyira, a liptói országutban: 61 kath. lak. Van itt Budaházy uraságnak egy udvara, s egy k. postahivatal."'' <ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg">{{Fényes}}</ref>
-''"Kissócz, Szepes vm. tót falu, Svabocz fil., 238 kath. lak. Savanyuviz. F. u. Glosz, Görgei, Stavácz, Marsalkó, s m. Ut. p. Horka."''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
-''"Primócz, tót falu, Szepes vármegyében, Svabócz fil. 70 kath. lak. Van itt Mercz uraságnak egy udvarháza. Ut. p. Horka."''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
-''"Szent-András, (Svati Ondrey), tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Horkához közel a liptói postautban, 146 kath., 3 evang. lakossal s jó savanyuviz-forrással. Alkotó részei: szén-savany-szesz, elszáló vasvitriol, ércz-mész (ochra), elemésztő föld, keserűsó, bányász alkali. Használ a felesleges csípős nedvtől származott bajokban, s a gyengeségi nyavalyákban. F. u. Szentandrásy, Mercz, Szmrecsányi, Sváb, Hatbafny s m."''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
-''"Miklósfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Svabócz fil., 86 kath., 10 evang. lak. F. u. Vadnay, Sváby s m. Ut. p. Lőcse."''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/>
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Szent-András, (Svati Ondrey), tót falu, Szepes vmegyében, ut. p. Horkához közel a liptói postautban, 146 kath., 3 evang. lakossal s jó savanyuviz-forrással. Alkotó részei: szén-savany-szesz, elszáló vasvitriol, ércz-mész (ochra), elemésztő föld, keserűsó, bányász alkali. Használ a felesleges csípős nedvtől származott bajokban, s a gyengeségi nyavalyákban. F. u. Szentandrásy, Mercz, Szmrecsányi, Sváb, Hatbafny s m.''”<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg" /> A 19. század közepén egyesült Horkával.
-[[1850]] és [[1854]] között itt székelt a járásbíróság. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesszombati járás]]ához tartozott.
+=== Kisóc ===
+Kisócot [[1324]]-ben „''Hisfalua''” alakban említik először. [[1511]]-ben „''Hysowecz''” néven tűnik fel. Egykor vas- és mangánbányászok lakták. 1787-ben 38 házában 192 lakos élt.
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''KISÓCZ. Kisovcze. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Glocz Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Svaboczhoz nem meszsze, és annak filiája, Ispotállya is vagyon, és két majorja, határjának fele köves, és sovány, fája nintsen elég, de más javai vannak.''”<ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog" /> 1828-ban 32 háza volt 238 lakossal.
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Kissócz, Szepes vm. tót falu, Svabocz fil., 238 kath. lak. Savanyuviz. F. u. Glosz, Görgei, Stavácz, Marsalkó, s m. Ut. p. Horka.''”<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg" /> A 19. század közepén egyesült Horkával.
+=== Miklósfalva ===
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''MIKLÓSFALVA. Szepes Vármegyében.''”<ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog" />
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Miklósfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Svabócz fil., 86 kath., 10 evang. lak. F. u. Vadnay, Sváby s m. Ut. p. Lőcse.''”<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg" />
+=== Horka ===
+A [[13. század]]ban élt Bozsa comes nevét viselte. Horka [[1347]]-ben „''Bosafalua''” alakban szerepel először írásban. 1787-ben 12 háza és 78 lakosa volt.
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''HORKA. Elegyes tót falu Szepes Várm lakosai katolikusok, mind a’ két féle fája szűken van, határjának 1/4 sovány, több javaik középszerűek.''”<ref name="auto_Z9/pA4Y02AAGLw5ucvnDog">{{Vályi}}</ref> 1828-ban 9 házában 61 lakos élt. Lakói bányászattal, földműveléssel, fuvarozással foglalkoztak.
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Horka, tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez nyugotra egy posta állásnyira, a liptói országutban: 61 kath. lak. Van itt Budaházy uraságnak egy udvara, s egy k. postahivatal.''”<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg">{{Fényes}}</ref> [[1850]] és [[1854]] között itt székelt a járásbíróság.
+A 19. század közepén egyesült az öt település Primfalu, majd 1899-től Lándzsásötfalu néven. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] [[Szepesszombati járás]]ához tartozott.
 ==Népessége==
 -ben a községnek 368, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.
--ben 1778 lakosából 1685 szlovák volt.
+-ben 1778 lakosából 1685 szlovák.
 ==Neves személyek==
@@ 79. sor: / 94. sor: @@
 == További információk ==
-* [http://www.obce.info/tlac.php?make=mapa&id=7&obec=1676 Községinfó]
+* [https://www.obce.info/slovensko/presovsky-kraj/okres-poprad/horka/profile Községinfó]
 * [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-324527&pos_y=-1202900&size=full&lang=sk&sipka=1&name=H%F4rka%2C%20Poprad Lándzsásötfalu Szlovákia térképén]
 * [http://www.e-obce.sk/obec/horka/horka.html E-obce.sk]

Lándzsásötfalu (Hôrka)

Szent András temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1311
Polgármester	Vladimír Boška
Irányítószám	059 12
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
Népesség
Teljes népesség	2108 fő (2021. jan. 1.)^[1]
Népsűrűség	157 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	600 m
Terület	11,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 20° 23′ 43″49.02111111, 20.3952777849.021111°N 20.395278°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 16″, k. h. 20° 23′ 43″49.02111111, 20.3952777849.021111°N 20.395278°E
Lándzsásötfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lándzsásötfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sablon:Poprádi járás m v sz A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)